A szóvivő azt mondta, hogy az intézkedés szerdán lép hatályba. Ennek keretében megtiltják egyebek között az euróövezeti államkötvényekre és ezek CDS-árazására a short eladásokat. Német koalíciós források a Reutersnak azt mondták, hogy Angela Merkel német kancellár jelenti be az intézkedést, amely szerdán nulla órákor lép hatályba.

A bejelentés hatására csökkent számos európai ország CDS-e, vagyis az államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyleteinek ára. Németországé 5 bázisponttal 44 bázispontra, Portugáliáé 9 bázisponttal 271-re, Írországé 10 bázisponttal 199-re, Olaszországé 6 bázisponttal 136-ra, Görögországé 58 bázisponttal 607-re. Németországban február óta engedélyezik ismét a short eladásokat, amelyre ezt megelőzően másfél évig tilalom volt.

2008 szeptemberében egyebek között az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyelet (SEC), a londoni City pénzügyi szolgáltatási felügyelete (FSA), továbbá sok más ország, így Németország is megtiltotta a pénzügyi szektor tőzsdei cégeinek részvényeivel űzött, árfolyamzuhanásra játszó határidős - vagyis short - eladási tranzakciókat. Azokban a hetekben lejtmenetben voltak a világ tőzsdéi, amit jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsokat tartották felelősnek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

A short ügylet lényege, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot. A fedezet nélküli árlehajtó ügyletek tilalmát a pénzügyi felügyeletek csak speciális esetben alkalmazzák, hogy elkerüljék ezzel a pénzügyi szektor destabilizálódását.