Kern Tamás: Egy régi új struktúra tér vissza

A politikai indokok egyértelműen beazonosíthatók, hiszen a Fidesz már a választási hadjáratban is olcsóbb államot és kisebb bürokráciát ígért. Ennek megfelelően bizonyos helyeken úgynevezett csúcsminisztériumokat hoztak létre. Ahol ez pedig nem lehetséges ott megmaradt a korábbi ágazati struktúra, mint a vidékfejlesztés, a honvédelem és a külügy – tette világossá az átszervezés alapelveit a politológus.

Mindenki által ismert tény, hogy a magyar közigazgatás működésképtelen volt az elmúlt két-három évben. Ennek a megváltoztatása céljából mindenképpen meg kell erősíteni a minisztériumi struktúrát, ez úgy tűnik, részben sikeres is lehet az eddigi koncepciók alapján. Jelenleg egyedül az esélye van meg annak, hogy egy jól működő struktúra alakuljon ki. Ahhoz képest, hogy a magyar közigazgatás két-három évig lefagy és diszfunkcionális ez egy erőteljes átalakítás. Ez pedig magába foglalja a lehetőséget, hogy a magyar közigazgatás el tudja látni azokat a feladatokat, amiket a társadalom elvár tőle.

A vezérelv: a  politikai irányítás és a közigazgatási vezetés szétválasztása

Ez a fajta átalakítás unikális nem csak magyar, de nemzetközi tekintetben is. Esetleg a brit példát lehet felhozni analógiaként, ám ezzel is nagyon óvatosan kell bánni. A magyar közjogi felfogás egyébként a francia hagyományokat követi, mely markánsan elválasztja egymástól a politikai irányítást és a közigazgatási vezetést.

A központi közigazgatási szervekről szóló új törvényjavaslat megfelel ennek az elvnek, hiszen rögtön világossá teszi a az állami vezetőkön belül a politikai és a szakmai vezetők szétválasztását. ebből a szempontból új elem, hogy a 2006-ban megszüntetett közigazgatási államtitkári és helyettes államtitkári pozíciót most visszaállítják. A szocialista kormány a megszüntetett funkciók helyére az államtitkári és szakállamtitkári szintet léptette be, amivel - mára már világosan láthatóan - szakmai hibát követett el, abban a tekintetben, hogy a politikai és közigazgatási vezetés nem volt világosan elkülöníthető – mutatott rá a rendszer jellegzetességeire Kern.

Jobb, mint az eddigi rendszer

A Századvég szakértője szerint, az eddigi rendszer legfőbb hibája a világos politikai irányítás hiánya volt. „Úgy tűnik a mostani kormány belátta, hogy nem lehet úgy irányítani, ahogy azt Gyurcsány Ferenc tette, félévente új, kiforratlan koncepciók elé állítva a közigazgatás intézményi és személyi hátterét”. A közigazgatás számára a jelen helyzetből kivezető utat kell találni, aminek előfeltétele a megfelelő politikai irányítás, és a felelősségi viszonyrendszer tisztázása. A jelenlegi új vezetés úgy tűnik, mindkét feltételnek eleget tesz. Egyrészt a minisztériumi felső vezetés megfelelő szakembergárdából áll, – azaz nem csak korábbi politikusokból, hanem külső szakemberekből tevődik össze, mint például Fellegi Tamás – de az alatta lévő államtitkári szinten egyértelműen beazonosítható a politikai kötöttség. A legtöbb államtitkár országgyűlési képviselő lesz, ami egyértelművé teszi a politikai vezetést és a felelősségi rendszert is, hiszen egyértelmű lesz a beazonosíthatóság, hogy ki miért lesz felelős.

A politikai és szakmai vezetés ugyanakkor nem csak a minisztériumi szinten különül el, hanem összkormányzati szinten is – itt elsősorban a Miniszterelnökségre kell gondolni, ami nem csak a miniszterelnök segédszervezete, hanem a politikai stratégiaalkotásért is felelős organizációja lesz. Így az összkormányzati politikai irányítás kerül ide, míg a közigazgatás és tulajdonképpen az állam működtetése a Navracsics Tibor által irányított Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kerül. Így ezen a szinten is jól külön fog válni a politikai és közigazgatási szféra, a stratégiaalkotás és kivitelezés területe.

Még egy fontos eleme az új törvénytervezetnek, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos mulasztás miatti kritikáját feloldandó, az új vezetés visszaállítja a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. Ebből adódóan 2010 szeptemberétől az önkormányzatok törvényességi felügyelete is biztosított lesz, ami közel egy éven keresztül szünetelt – mondta Kern Tamás.

Navracsics, a kiemelt ember

Emellett a rendszer jellegzetessége lesz, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszternek (illetve közigazgatási államtitkárának) kiemelt beleszólása lesz a többi minisztérium személyzeti politikájába, illetve pl. a kormánybiztosok kinevezésébe. Így ennek a tárcának a vezetése kimagaslik a többi miniszter közül, amit logikusan támaszt alá az a tény, hogy a poszt várományosa egyben egy alkotmánymódosításnak köszönhetően miniszterelnök-helyettesi pozíciót is kap az új kormányzati szerkezetben.

A közigazgatási államtitkár intézménye mellett feltehetőleg visszatér a közigazgatási államtitkári értekezlet is, ami 2006 előtt az egyik legfontosabb döntés-előkészítő szerv volt. ennek a szervnek a jóváhagyása nélkül korábban szinte semmi sem kerülhetett a kormányülés elé 2006-ig. Ezt ugyan a szocialisták igyekeztek kiválni különböző úton-módon, az elmúlt négy évben, de ebben nem voltak túl sikeresek. Többek közt ezért is voltak képtelenek szakmailag jó minőségű törvényeket hozni, amit az Alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök is keményen büntetett. Így ha az intézmény visszatér, ezeket a diszfunkcionális elemeket ki lehet szűrni – világított rá a szakértő.

Kományülés: Nem a lobbizás helye

Kern Tamás, vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy azok a szakmai aggodalmak ugyan jogosak lehetnek, melyek szerint egy-egy miniszter az új csúcsminisztériumi struktúra miatt kevesebbet tud majd foglalkozni egy-egy adott ágazat ügyeivel, ám ez – álláspontja szerint – jó szervezési és irányítási készség esetén mégsem jelent majd igazi gondot. Kijelentette továbbá: el kell kerülni azt az eddigi helyzetet, hogy a miniszterek a kormányüléseken lobbistáivá váltak az adott ágazatnak. Az új miniszterek elsősorban politikusok, akik a kormányprogram végrehajtásának elsőszámú felelősei. Az új logikával szemlélve azt lehet mondani, hogy a „miniszterelnöknek van kormánya és kormányprogramja elvből” egyértelműbben következik, hogy a miniszterek csak addig alkalmasak tisztjükre, amíg képesek végrehajtani mindazt, amit a miniszterelnök elvár tőlük. A kormány létszámának radikális csökkenéséből az is következhet, hogy lerövidülnek a kormányülések, nőhet a hatékonyság és megszűnnek az ágazati viták a kormányülésen. Az ágazati viták lényegében egy szinttel lejjebb – az államtitkárok szintjére - tolódnak – elemezte az új struktúra jellegzetességeit Kern.

A rendszer gyakorlati működésével kapcsolatban azonban, még nehezen lehet mit mondani, hiszen az csak később fog kiderülni. A fentiekben vázoltakat a strukturális átalakításból lehet kiolvasni – tette világossá a helyzetet a szakember.

Vasali Zoltán: „Aki tudja, az csinálja” szakpolitikák

A Progresszív Intézet munkatársa is kiemelte, hogy az összevonások és az új struktúra legfőbb célja a hatékonyság növelése. Ezek az új összevont, úgynevezett csúcsminisztériumok közül az egyik legfontosabb a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, melybe az oktatás, szociális ügyek és az egészségügyi reform kerültek. Az persze kérdés, hogy ezek az ügyek majd hogyan viszonyulnak egymáshoz, hiszen minden reszort az arra fordított forrás határoz meg. Kérdés, hogy melyik területre mennyi pénzt szánnak majd, ami még egyelőre nem átlátható. Az ernyőszerűen szerveződő új minisztériumok a hatékonyság benyomását kelthetik, de azt még nem igazán lehet tudni, hogy az alájuk rendelt területek, majd hogyan tudnak együttműködni.

Érdekes kérdés, hogy Orbán Viktor mellett milyen miniszterelnök-helyettesek  vannak jelen. Nem igazán lehet még tudni, hogy ez a kormányfő kiemelésére szolgál, vagy inkább arra, hogy több különböző hangon szólaljon meg a kormány. Ebben a kérdésben majd a kormányprogram közeljövőbeli nyilvánosságra kerülése után láthatunk csak tisztábban.

Egyszerre kabinet és menedzser jellegű vezetés

Ami azonban már látszik, hogy a külügy és a honvédelem megőrizte az önállóságát, mely jelzi, hogy mindkét terület fontos prioritás a kormány számára, ami pozitív – adott hangot véleményének Vasali Zoltán.

A nemzetközi mintákkal kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy annyira gyorsan változnak a területtel kapcsolatos szakirodalom preferenciái. Egyik ország se lehet számunkra igazán mintaértékű, mindenhol az egyedi feltételek alapján próbálják meg a kormánypártok által preferált célokhoz igazítani az új irányítási struktúrát. Erre törekszik az Orbán kormány is, melynek egyfelől van kabinet jellege is, másfelől, - ahogy azt Giró-Szász András szokta mondani - van menedzser karaktere is, mondván, aki tudja, az csinálja jelleggel működtetik a szakpolitikákat.

Az eddigiek mellett, lényeges elemnek tartom, hogy a környezetvédelem elvesztette önálló tárca jellegét, ami azért probléma lehet. Még annak ellenére is, ha Illés Zoltán - aki egy hiteles szakpolitikus - ennek a szakpolitikának a várományosa.

Azért vannak hiányosságok is

Emellett némileg aggályos, hogy a készülő törvénytervezet nem igazán tisztázza a politikai és közigazgatási államtitkárok helyzetét. Ezzel kapcsolatban ki lehetne emelni, hogy a közigazgatási államtitkároknak nem kellene nyilvános vagyonnyilatkozatot tenniük és nem kéne felszámolniuk korábbi érdekeltségeiket, ami elég furcsa helyzetet eredményezne.

Azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, hogy a kevesebb miniszter növelné-e a kormányzati munka hatékonyságát, elmondta, hogy ebben a tekintetben nagyon fontos az apparátus és a reszortfelelősáltal végzett intézményi munka. Az, hogy ennek az árán mit lehet spórolni és ennek mekkora jelentősége van, inkább csak kommunikációs jelentősége van – mondta a politológus.

A szakértőt azzal kapcsolatban is kérdeztük, hogy véleménye szerint a mostani politikai vezetés átstrukturálása hogyan növelheti a sokat kritizált államigazgatás és közigazgatás működésének hatékonyságát?

Ezzel kapcsolatban Vasali Zoltán kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a társadalom részéről egyre inkább felmerül az igény a szolgáltató állam kialakítása irányába, ugyanakkor ez nehezen és drágán működtethető. Az is elvárás, mindez minél kisebb adóterhek mellett valósuljon meg – ami különösen kemény elvárás az új kormányzattal szemben. Ennek ugyan láthatóan meg akar felelni az új vezetés, ám kérdés, hogy Orbán Viktor sikeres tud-e lenni ezen a területen. Ennek a kérdésnek az egyik első új fokmérője napokban sokat hangoztatott megújított rendőrség működése lesz.