" Az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt"

A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.

Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel.

A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania - mondta.

Németh Zsolt felidézte, hogy a december ötödikei népszavazás után a határon túli magyarok közül sokan kiábrándultak az anyaországból, a Székelyföldön pedig az is megesett, hogy megtapsolták a román kormányfőt és kifütyülték a magyar miniszterelnököt.

Arra is kitért, hogy az új kormány június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává fogja nyilvánítani. Mint mondta, Magyarország végre a tizenötmilliós magyarság állama lehet.

A határon túli magyar szervezetek álláspontjáról szólva Németh Zsolt azt mondta: a Magyar Állandó Értekezlet utolsó ülésén az összes, határon túli magyarokat képviselő politikai szervezet a kettős állampolgárság mellett foglalt állást.

Emlékeztetett: a külhoni magyarok könnyített honosításával kapcsolatban sokan a jobboldalon is attól tartottak, hogy az az elvándorlásukat eredményezi. Szerinte azonban ma már egyértelmű, hogy a kettős állampolgárság biztonságérzetet ad számukra és a szülőföldön maradásukat segíti.

A politikus arra is kitért, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság intézménye egymást erősíti.

Hozzátette, hogy a kettős állampolgárság a nemzetközi jogban általánosan elfogadott jogintézmény, amit Magyarország nem automatikusan és tömegesen ad meg a határain túl élőknek, így a Szlovákia által megfogalmazott aggályok alaptalanok.

Simicskó véleménye

A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával - mondta Simicskó István (KDNP) csütörtökön, az állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájában a Parlamentben.

A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás "senkit sem bánt, nem öncélú", hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos.

"Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban" - fűzte hozzá.

Simicskó István közölte: felemás érzések kavarognak most benne, és feltételezi, hogy hozzá hasonlóan mindenkiben, hiszen egy olyan kérdés szerepel most a napirenden, amelyről "már régen nem kellene, vagy talán soha sem kellett volna vitatkozni".

Emlékeztetett: a KDNP örömmel fogadta a "szomszédos népek azon döntését, amikor megadták az állampolgárságot határon túl rekedt nemzettársaiknak". "Mi nem szeretünk kettős mércével mérni, mi azt szeretnénk, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést - húzta alá a politikus."

A kereszténydemokrata képviselő felszólalását azzal zárta, hogy ez a döntés "sokkal több a józan ész diktálta törvénymódosítással, ez a törvényjavaslat magában hordozza mindannyiunk közös szívét, a nemzet szívét".