Fidesz átfogó oktatási reformra készül

Szükség van a nemzeti alaptanterv reformjára is, amely ismét számba veszi a műveltség elemeit és beviszi az oktatásba. A tantervnek erősítenie kell a nemzeti és egyetemes alapműveltséget - hangsúlyozta a szakpolitikus a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Hogyan lehet a felívelést segítő igazi szárny az oktatás? című tanácskozáson.

Hoffmann Rózsa kifejtette: az iskolák funkciója a tudás, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve az, hogy "a köz javát is szolgálni képes gyerekeket neveljen". Az is nagyon fontos - tette hozzá -, hogy az iskolákban hivatásukat teljesítő szakemberek végezzék munkájukat, "a köz bizalmát élvezve".

Meglátása szerint az utóbbi időkben az iskolákban a megszerzett tudás színvonala jelentősen romlott, ez a köz- és a felsőoktatásban egyaránt tapasztalható. Emiatt a közoktatásban különösen nagy hangsúlyt kell kapnia az erkölcsre és tudásra nevelésnek, valamint a személyiségfejlesztésnek. Ugyancsak problémának nevezte, hogy megromlott a pedagógusok társadalmi megbecsültsége.

Az oktatási szakpolitikus rámutatott: a kedvezőtlen tendencia megállítása úgy lehetséges, ha a magyar oktatás erősségei - a tradíció, a sokszínű iskolarendszer és a "pedagógusok állhatatossága" - újra hangsúlyosak lesznek.

Hagyomány alatt azt kell érteni, hogy a pedagógiai kultúrának "értékei, céljai, követelményei és visszajelzései vannak". Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanulókat teljesítményüktől függően dicsérni vagy büntetni kell. E nélkül nincs személyiségfejlődés - jegyezte meg -, majd hozzátette: a nevelésben az "ötször annyi dicséret, mint büntetés" elvének kell érvényesülnie.

A sokszínű iskolarendszerrel kapcsolatban elmondta: differenciálásra van szükség, a gyermekeknek meg kell találniuk azt az iskolatípust, amely a legjobban megfelel érdeklődésüknek és képességeiknek. Például ha egy 14 éves tanuló jó kézügyességű, de nem érdeklik az elméleti tárgyak, ez utóbbiakat nem szabad túlzottan erőltetni. Mivel ezt a szempontot nem vették figyelembe korábban a döntéshozók, a szakiskolákból "kihullott" a tanulók 30 százaléka - hívta fel a figyelmet.

Hoffmann Rózsa az iskolák közötti átjárhatóság megkönnyítését is kívánatosnak tartja, ahhoz, hogy a gyermekek az iskolaválasztás után "ne zsákutcába lépjenek be", hanem válthassanak, ha ezt egyéni fejlődésük vagy életkörülményeik indokolják. Ezt egyebek mellett az iskolák fogadókészségének növelésével kell elérni - vélekedett.

A kereszténydemokrata politikus szólt a tehetséggondozásról is, amelynek intézményes és egyéni formáját ki kell dolgozni az iskolarendszerben - tette hozzá.

Kitért arra: a pedagógusoknak olyan életszínvonalat kell biztosítani, hogy pályájuk megélhetést biztosítson számukra. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége gyenge, de az új kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy "megszűnjön az az áldatlan állapot, hogy egy pedagógus házaspár két gyermekkel nem tud megélni".

El kell érni, hogy növekedjen a pedagógusok tekintélye, hogy "a nemzet napszámosaiból a nemzet lámpásaivá váljanak". Nem tartható az sem, hogy kizárólag írott tesztek alapján kerül be valaki a pedagógusképzésbe, feltétlenül szükséges a pályaalkalmasság mérése, és meg kell változtatni a pedagógusképzés struktúráját is - közölte.