Viták az önkormányzati választási reformról
Az LMP szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat azt segíti elő, hogy "az erősek, még erősebbek legyenek", s a tényleges megtakarítás csupán minimális lehet. Ellenben a KDNP szerint a törvény alapvetően megtartja a jelenlegi önkormányzati választási rendszert és az aktív választói jogot a lakó- vagy tartózkodási helyhez köti.
2010. május 20. csütörtök 16:11 - HírExtra
LMP vélemény
Ivády Gábor szerint a társadalmi elvárás nem a képviselők számával kapcsolatban fogalmazódott meg, hanem, hogy tiszta közéletben tisztességes politikusok dolgozzanak.
Az LMP-s politikus az általános vitában azt mondta, a javaslat csak létszámcsökkentésről szól, és a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálja. Elősegíti, hogy az erősek még erősebbek legyenek - hangoztatta. A képviselő-testületeket nem kötelezi, hogy ugyanazt a pénzt ne osszák szét kevesebb képviselő között. A tényleges megtakarítás így minimális lehet - derült ki szavaiból.
Ivády Gábor hiányolta, hogy az indítvány a képviselők tiszteletdíjára nem terjed ki. Mostantól egy képviselőre jóval nagyobb lakosszám jut, így sokkal jobban le lesznek terhelve, s a problémák "becsatornázása" is nehezebbé válik.
A javaslat érdemi egyeztetés nélkül kerül az Országgyűlés elé, ami egy ilyen horderejű kérdésnél elfogadhatatlan - jelentette ki. Az indítványt az LMP nem támogatja.
Az ülést vezető Jakab István (Fidesz) alelnök az általános vitát elnapolta.
KDNP vélemény
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka hozzátette, ha valaki nem a lakóhelyén akar szavazni, akkor ennek megvan az eljárási rendje. Kijelentette, hogy a passzív választójog, vagyis a megválaszthatóság nincs lakóhelyhez kötve.
A politikus úgy látta, hogy a 10 ezer fő alatti települések esetében a javaslat alapvetően megtartja a jelenlegi szabályokat, az ezeknél nagyobb városokban is megmarad a vegyes választási rendszer, de itt a korábbinál nagyobb számban választanak képviselőket egyéni választókerületben.
A rendszer igazi újdonságaként azt említette, hogy az rugalmassá válik, mert a tényleges lakosságszámhoz köti a testületek nagyságát. Véleménye szerint valódi változások csak a megyei önkormányzatokban következnek be, mert az eddigi két, 10 ezer fő alatti, illetve feletti listát megszüntetnék és egy egységes rendszert vezetnének be helyettük.
A javaslat nem nyúl az induláshoz szükséges ajánlások számához - közölte Hargitai János. Hangsúlyozta, hogy csak a képviselők számát akarják csökkenteni, az önkormányzatok számához nem kívánnak hozzányúlni.
Kitért arra is, hogy a megalakuló kormány megyei léptékben kívánja megszervezni a középszintű államigazgatás rendszerét.
Forrás: MTI/hirextra