Kanadai kutatók – egy Montréali Alvászavar Központ és a Laval Egyetem munkatársai – nemrég közzétett vizsgálatukban arra jutottak, hogy a kóros álmatlanságban szenvedő embereknek magasabb az éjszakai vérnyomása, ami hosszú távon szív- és érrendszeri kockázattal járhat, és károsítja a szívet.

Egy francia tanulmány szerzői azt valószínűsítik, hogy az alváshiány lehet a járványos méreteket öltő elhízás egyik háttér oka. Tizenkét átlagos testsúlyú, egészséges fiatalember „normális”, illetve 4 órára korlátozott alvását, étkezését és energia-felhasználását követték nyomon.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a rövidre szabott alvás utáni napon a férfiak átlagosan 22 százalékkal, azaz 560 kalóriával több energiát vettek magukhoz, mint akkor, amikor hagyták őket 8 órán át aludni. Az alvás fontos szerepet játszik a regenerálódás mellett pl. az energiatárolás és az emlékezés folyamatában is.

A szakembert, Dr. Káposzta Zoltán, kardiológust kérdeztük.

Tudományos szemszögből mit tudna elmondani az alvásról?

Az alvás nagyon fontos folyamata a szervezetnek, ugyanis ez nem egy tétlen állapotot jelent, nem csak az agy, hanem az összes szerv számára. Olyan biokémiai folyamatok zajlanak ilyenkor a testben, amelyek éber állapotban nem történhetnek meg. Az alvásnak nem csak a mennyisége, hanem a minősége is nagyon fontos, magáról az alvás folyamatáról már nagyon sok dolgot tudunk. Műszeres, azaz poliszomnográfiás vizsgálattal megismertük az alvás több órás szakaszait, mely két fő részre bontható. Az első a REM fázis, a második a nem REM fázis.

Ha az alvás mennyisége vagy minősége károsodik, akkor az alvászavar különféle betegségeket okozhat. Az alvászavar is lehet egy betegségnek a tünete, ám ha idült, azaz hosszabb ideig fennálló zavarok történnek, akkor a szív és érrendszeri betegségek, elhízás, kettestípusú diabétesz kockázata számottevően megnő. Ha egy hónapon keresztül nem tud valaki megfelelően aludni, akkor azonnal a háziorvosához kell fordulnia az illetőnek. Az alvászavar hátterében lehetnek ideggyógyászati, belszervi, valamint pszichés kórformák is.

Mit tehet a háziorvos?

A háziorvos döntheti el, hogy szükséges-e további szakorvosi vizsgálat. Ha igen, akkor beutalót tud adni pszichiátriára, belgyógyászatra vagy neurológiára. A szak illetve egyéb vizsgálatok alapján lehet felállítani a pontos diagnózis, és megkezdeni a megfelelő terápiát. Magyarországon létezik egy hatályos szakmai irányelv arra vonatkozóan, hogy miként kell kezelni az alvászavaros betegeket. Ezzel a kezeléssel meglehet előzni a tartós alvászavar rizikófaktorát további betegségekre vonatkozóan.

Mi a helyzet az alvással kapcsolatos öngyógyító módszerekkel? Miért tartja fontosnak azt, hogy mindenképpen orvoshoz forduljanak az alvászavarban szenvedő emberek?

Ha kontrollálatlanul kerül bármilyen készítmény a szervezetbe - legyen ez gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény -, akkor nem lehet pontosan tudni, hogy milyen kölcsönhatásba lép a gyógyszer egyéb más gyógy készítményekkel. A kezelés előtt mindenképpen a diagnózis felállítása a legfontosabb, vagyis az, hogy megtudjuk, hogy miért nem tud aludni a beteg.

Hogyan vizsgálják az alvást? Mit csinál egy alváskutató?

Többféle módon lehet vizsgálni. Különböző műszerek segítségével a kutatók az alvás fázisában lévő ember paramétereit, agyhullámait próbálják elemezni. A másik lehetőség a vizsgált személy kikérdezése a megfelelően szerkesztett kérdéssorok segítségével: így lehetett kapcsolatot találni a krónikus alvászavarban szenvedők egyéb, járulékos betegségei között. Különböző anyagokat ismerünk már, amelyek megjelennek a vérszérumban az alvás bizonyos fázisaiban, ez szintén segít minket az alvászavar felderítésében, kezelésében.

Egy nagyon érdekes állatkísérletet publikáltak a közelmúltban, amelyben alvásukban gátolt egereket vizsgáltak: olyan anyagoknak a jelenlétét mutatták ki, amelyek az Alzheimer-kórban elhunytak agyában is ki lehetett mutatni. A megfelelő körülmények és előírások szerint végzett állatkísérletek nem öncélúak, hiszen nagyon fontos, új adatokat szolgáltathatnak a krónikus alvászavar problémájának megfejtésében.

Magyarország mennyire jó az alvászavarok kezelésében?

Nagyon fontos lenne egy alvászavarban szenvedőket ellátó országos hálózat a kialakítása, ahol belgyógyász, pszichiáter, kardiológus, neurológus is véleményt tudna formálni, hiszen elképzelhető, hogy többféle kórállapot áll az alvászavar hátterében. Itt népegészségügyi problémáról van szó, megközelítőleg minden harmadik felnőtt ember az Európán kívüli fejlettebb országokban is alvás problémákkal küzd.

Ez nem csak egészségügyi problémákat okoz, hanem jelentősen hozzájárul a munkahelyi, otthoni, közúti balesetekhez, emberi kapcsolatok megváltozásához, hiszen aki rosszul alszik, az könnyebben összeveszik a családtagjaival, barátaival, kollegáival. ez tehát egy nyílt társadalmi probléma, amely megoldásra vár.

Mi volt a legfigyelemreméltóbb eset a praxisában?

Számos érdekes esethez volt szerencsém. Voltak olyan esetek, amikor az alvás higiénével voltak problémák. Ez egy olyan szempont, amit még nem említettem. Az alvászavar hátterében állhat olyan probléma, amit maga az alvászavart kutató orvos tud kezelni. Volt egy paciensem, akinek az éjjeliszekrényén egy ébresztőóra volt, ami kialakított benne egy kóros reflexet. Amikor éjszaka felébredt, azonnal ránézett az órára, akkor különféle reakciókat váltott ki belőle: jaj, még csak ennyi az idő, vagy már késő van, kelni kell.

Ez a pszichés hatás nem múlt el nyomtalanul a szervezetében, szakaszossá tette az alvását. Miután az órát eltávolította a környezetéből, onnantól kezdve sikerült jól aludnia. Volt olyan betegem is, aki az ágyban olvasott, elaludt, majd miután a könyv kiesett a kezéből, ismét felébredt sajnos utána már nem tudott jól aludni.