A Jobbik üdvözli

A Jobbik üdvözli a magyar állampolgárságról szóló törvény parlamenti elfogadását, a jogszabályt a "nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának" tartja.

Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetvezetője szerdán a szavazást követően a Parlamentben úgy nyilatkozott: fontos, hasznos, történelmi a törvény, amellyel a Országgyűlés a trianoni békediktátum évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánítása mellett egy másik, több évtizedes adóságát törlesztette.

A kettős állampolgárságról szóló jogszabállyal az anyaország kinyújtotta a kezét határon túli magyarság irányába, és közjogi értelemben is megadta a lehetőséget "az elcsatolt területeinken élő magyar testvéreink számára arra, hogy kinyilvánítsák az egységes magyar nemzethez való tartozásukat" - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Martonyi: a kettős állampolgárság lehetősége nem biztonsági kockázat

Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. Martonyi János erről szerdán a Sándor-palota előtt újságíróknak beszélt, miután fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök.

A külügyi tárca leendő vezetője szerint hátrányos megkülönböztetést jelentene, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztaná a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik.

Közölte, az "ilyen típusú megtorlás", amelyre most a pozsonyi parlament készül, semmivel nem igazolható, és szerinte az nyilvánvalóan a magyarok ellen irányul. Ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Szlovákiában ma is sok kettős állampolgár él.

Martonyi János szerint "ez a fajta automatikus megfosztás" beleütközik a vonatkozó nemzetközi jogba, normákba, továbbá diszkriminatív.

Közölte, meg fogják tenni a szükséges lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy a szlovák kormány és a szlovák parlament újragondolja a döntését. Arra kérdésre, mit tartana megfelelő lépésnek, egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Utalt arra, hogy a magyar kormány szombat délután alakul meg, és várhatóan a következő héten dönt a válaszlépésekről.

Az EBESZ kisebbségi biztosának a két ország párbeszédét sürgető felhívására utaló újságírói kérdésre azt mondta: ahogy megalakul az új szlovák kormány, a párbeszédet különböző szinteken meg kell kezdeni. Úgy fogalmazott: "Mi készek vagyunk erre a párbeszédre, keresni kell majd a megoldást". Jelezte ugyanakkor, hogy Pozsonnyal szemben "egyértelmű, világos, határozott álláspontokat" közölnek majd, ahogy eddig is tették.

Martonyi János, aki több mint egy órát töltött a Sándor-palotában, elmondta azt is, az államfőt tájékoztatta a szomszédos országokban tett körútja eredményeiről. Mint mondta, Szlovákia kivételével valamennyi ország, magyar belügynek tekinti a kérdést, és nem emel kifogást az egyéni eljárás keretében biztosítandó állampolgárság megadásának lehetőségével szemben.

Elmondta, tudomása szerint Sólyom László köztársasági elnök "mindig is híve volt annak, hogy ezt az adósságot a szomszédos országok magyarjaival szemben törlesszük". Szavai szerint az államfő nagyra értékeli az ezen a területen kifejtett tevékenységét, így például a kulturális nemzet fogalmának elfogadtatását.

Martonyi János fontosnak nevezte, hogy "a magyar parlament, a jövendőbéli kormány és a köztársasági elnök teljes egyetértésben cselekedett" a kettős állampolgárság ügyében.

Az államfő és a leendő külügyminiszter közötti találkozót követően a Köztársasági Elnöki Hivatal azt közölte, hogy Martonyi János az állampolgársági törvény tervezett módosításával összefüggő diplomáciai lépésekről tájékoztatta Sólyom Lászlót.

Vona Gábor egy rádióinterjú miatt nem volt ott a zárószavazáson

Vona Gábor egy rádió meghívásának tett eleget a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat szerdai zárószavazásának időpontjában, ezért nem volt jelen a voksoláson. A Jobbik elnök-frakcióvezetője sajnálja a történteket, mint az MTI-hez eljuttatott közleményében fogalmaz: "akár a Marsra is elment volna", hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyen jelen, de rosszul tájékozódott a végszavazás időpontjáról.

"A zárószavazáson technikai hiba miatt nem voltam jelen. Rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról. Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget" - fejti ki közleményében az ellenzéki politikus, aki az eset kapcsán elnézést kér mindenkitől, aki hiányolta jelenlétét.

"Mindenki elhiheti, hogy akár a Marsra is elmentem volna, hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyek jelen. Szégyellem magam, hogy ez meghiúsult, hogy ilyen hibát követtem el, de egyúttal nagyon örülök, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a történelmi törvénymódosítást" - fogalmaz Vona Gábor.

MSZP: más-más okok a nem szavazatokra

Gyurcsány Ferenc azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez akarva-akaratlanul "egy rosszízű külpolitikai diktátumként" látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy a törvény egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni. Persze - ha nincsen szerencsénk - akkor ehelyett további fertőzést fog okozni - indokolt az MTI-nek szerdán a volt kormányfő annak kapcsán, hogy egyike volt annak a három MSZP-s politikusnak, akik nem szavazták meg az előterjesztést.

Az MSZP-frakció tagjainak nem írtak elő kötelező szavazást, a szocialisták a törvénymódosítás záróvoksolásán szétszavaztak: 32-en szavaztak igennel - köztük Mesterházy Attila frakcióvezető és Szili Katalin volt házelnök -, hárman nyomtak nemet és hárman tartózkodtak. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Kovács László volt uniós biztos, aki Lendvai Ildikóval egy időben, késve érkezett az ülésterembe.

Gyurcsány Ferenc - aki egyike volt Molnár Csaba és Szanyi Tibor mellett a "nem" gombot nyomó szocialista politikusoknak - úgy fogalmazott: Európában a nemzeti együttműködés Orbán által hangoztatott, "egyébként is hamisan csengő politikájából" csak akkor nem lesz a nacionalista felsőbbrendűség félelmét keltő üzenet, ha az kiegészül regionális együttműködési szándékkal, ennek pedig semmi jelét nem mutatja a hivatalba készülő kabinet.

Véleménye szerint a nemzeti kérdések az egész régióban olyan bombára hasonlítanak, amelynek két gyújtózsinórja van. Gyurcsány Ferenc úgy látja, a történelmi és nemzeti közösségvállalás fontos emberi, társadalmi parancs, de az állampolgársági kérdések ilyen felvetése feszültséget kelt ebben a régióban.

Felvetette: most csak Szlovákiának van gondja a kettős állampolgársággal, de mi lesz például akkor, ha a jelenlegi román kormányt esetleg leváltja egy erősen nemzeti színezetű kabinet és román polgárok sokasága néz majd kétellyel a kettős állampolgárságú magyar nemzetiségű székelyek szemébe, hogy vajon ők tényleg hűséges, lojális polgárai-e Romániának.

Felhalmozódott egy olyanfajta bizalmatlanság a régióban, amit ilyen egyoldalú lépésekkel nem lehet jól kezelni - értékelte.

Felidézte: valóban vannak példák Európában a kettős állampolgárság megadására - a románok ugyanezt tették Moldovával, az oroszok pedig Észak-Oszétiában adnak állampolgárságot - de ezeket rossz példának tartja.

Úgy látja: a nemzeti lelkesültség és a nemzeti bölcsesség közötti kötelező államférfiúi egyensúly borult fel most Magyarországon. Nem a politikusokat akarom bántani, hanem a mögöttük lévő gondolkodásról hiszem azt, hogy ez egy nagyon tipikus kelet-európai válasz egy problémára. A nacionalisták könnyű megoldásai uralják el a nemzeti gondolkodást, azok gondolkodását is, akik nem nacionalisták - vélekedett.

Gyurcsány Ferenc szerint az állampolgárság az államot alkotó polgárok kitüntetett viszonya az államhoz és ennek fontos része, hogy a polgárok életvitelszerűen ott élnek, viselik a közterheket, részt vesznek a politikai közösség életében.

Molnár Csaba, az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere blogjában írt arról, hogy miért szavazott nemmel.

Szerinte a kettős állampolgárság kezdeményezése ebben a formában a határon túli magyarok érdekét egyáltalán nem szolgálja, Orbán Viktor Fidesz-elnök és Vona Gábor, a Jobbik elnöke közötti összekacsintást annál inkább.

Internetes naplójában leszögezte: nem az a nemzetegyesítés, ha jogok és kötelezettségek egyensúlyának felborítása mellett adnak állampolgárságot a határon túli nemzettársaiknak. A magyarországi lakóhely, mint állampolgársági feltétel megszüntetése - ezt tartalmazza a Fidesz javaslata - az állam és a nemzet fogalmának Ficóra és Slotára jellemző összemosását eredményezi - fogalmazott.

Szanyi Tibor újságíróknak úgy nyilatkozott: több oka volt rá, hogy nemmel voksolt.

Szerinte a döntés két problémát is hordoz magában: a magyar állampolgárság felvétele ugyanis azt eredményezheti, hogy a prominens vezető magyar értelmiség kiszorulna a hivatalokból.

A szocialista politikus úgy fogalmazott, az állampolgárság jogviszony, nem pedig érzelmi szituáció.

Kitért arra is: nem a magyar nemzet együvé tartozását szolgálja, hogy mindenki megkaphatja a kettős állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, hanem azokét, akik ezt gazdasági haszonszerzésre kívánják használni.

Szanyi Tibor véleménye szerint az eddigi szabályok is kielégítőek voltak. Egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott - jegyezte meg.

A szavazáson a három nemmel voksoló szocialista mellett három MSZP-s - Baracskai József, Oláh Lajos és Vitányi Iván - tartózkodott. A tartózkodók száma eggyel több lett volna, ha Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök időben megérkezik az ülésterembe. Az MTI-nek ő azt mondta: sajnálja, és nehezen bocsátja meg magának, hogy fél perccel lekéste a szavazást, de ha időben érkezik, akkor tartózkodott volna a törvény időzítése miatt.

Az időzítés, amit a Fidesz ezzel a törvénnyel végrehajtott, valóságos "hazaárulás a felvidéki magyarokkal szemben", mintha valaki Ficonak és Slotának akarna kampányolni - hangoztatta, hozzátéve: a törvény jövő január 1-jén lép életbe és "semmi nem magyarázta a sietséget".