Nyolc év után a mai nappal visszatér a hatalomba a Fidesz. Kövesse a HírExtrán, ahogy a hivatalos kormányalakítási ceremónia után a Kossuth téri fiesztával kezdetét veszi a 2.0-ás Orbán-kormány históriája. Sikertörténet lesz?
2010. május 29. szombat 07:19 - Nagy András
A kormány megalakulása több lépcsőben történik: először a miniszterelnök megválasztására és a kormányprogram elfogadására, majd a miniszterek kinevezésére kerül sor. A miniszterelnök személyére Sólyom László tett javaslatot kevéssel az áprilisi 25-i
második forduló után. A köztársasági elnök a szokásjog alapján a tisztségre a parlamenti választásokon győztes párt jelöltjét, vagyis Orbán Viktor Fidesz-elnököt kérte fel.
Napjuk lesz
Sólyom László ma belügyminiszterré nevezi ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot.
A miniszterelnököt az Országgyűlés választja az összes parlamenti képviselő több mint felének szavazatával. A szavazatarányt az indokolja, hogy a Kormánynak bírnia kell a parlament, vagyis a képviselők többségének bizalmát.
Ezzel most nem lesz gond. A miniszterelnök megválasztásáról, valamint a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz, előtte azonban Orbán Viktor a mai plenáris ülés elején még reagál a kormányprogram tíz órás vitájában elhangzottakra.
A miniszterelnöki-jelölti reakciót, valamint a végszavazást követi majd a miniszterek kinevezése: őket a köztársasági elnök iktatja be a Sándor-palotában délután egy órától. A kormány hivatalosan a miniszterek kinevezésével alakul meg, ettől kezdve a Bajnai-féle kabinet közjogi értelemben megszűnik létezni. Az új kormány tagjai – a miniszterelnök és a miniszterek – a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt is esküt tesznek.
Születésnapja lesz
Magyarország következő miniszterelnöke Orbán Viktor 1963. május 31-én látta meg a napvilágot, így hétfőn ünnepli 47. születésnapját. Meg lennénk lepve, ha párttársai vagy a szimpatizánsok elfelejtenék köszönteni.
Ha minden a tervek szerint alakul, a plenáris ülés a szózattal legkésőbb háromnegyed háromkor lezárul. A Fidesz ezt követően nagygyűlésre hívta híveit a Kossuth térre, mint Szijjártó Péter a minap fogalmazott, új kezdet napja alkalmából. A téren már péntek délelőtt elkezdték építeni a színpadot, a párt több százezer embert vár az ország főterére.
A színpadot az Országház főbejáratánál, az Oroszlános kapunál állították fel, két oldalán pódium lesz majd a zenekarok részére. A nagygyűlésen felszólaló politikusok beszédét több kivetítőn is látni lehet majd, ezek a Kossuth tér több pontján lesznek felállítva. A színpad mindkét oldalán hangfalakat helyeztek el a munkások.
Az esemény a tervek szerint szombaton délután három órakor kezdődik, ám kisebb csúszás a szűkös menetrend miatt könnyen alképzelhető. A nagygyűlésen beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is. A HírExtra tudósítói mind a Parlamentben, mind pedig kint a téren nyomon követik majd az eseményeket, és élő bejelentkezéseikkel, hangulatjelentésekkel várják az olvasókat.
