Amikor a II. világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy az első számú népbetegséggé a szív- és érbetegségek léptek elő, az is hamar kiderült, hogy ezek egészen más egészségügyi gondot jelentenek, mint a járványos, fertőző betegségek. A himlő vagy a tüdővész a kórokozója által létrehozott járvány formájában pusztít, a koszorúér-betegség viszont többféle kockázati tényező együtthatása következtében alakul ki. A német alapítvány által elindított kutatás ezeket a kockázati tényezőket vizsgálta.

Mintegy ötezer, 45-74 éves embert kértek fel a részvételre. Az eddigi, öt esztendei munka eredményeiről már számos konferencián tartottak beszámolót. Vizsgálták a dohányzás abbahagyásának előnyeit, a munkahelyi stressz veszélyeit, foglalkoztak a városi közlekedés vagy a lárma koszorúér-betegséget előidéző szerepével.

Barbara Hoffmann és munkatársai most azokról a megfigyelésekről tartottak előadást az American Thoracic Society New Orleans-i kongresszusán, hogy a városi légszennyezés milyen módon és mértékben emeli a vérnyomást. A kutatók meghatározták a városok légszennyezettségét, a levegőben évszakoktól függően mérhető füst és korom koncentrációját. Mint kiderült, az ilyen levegő belégzése átlagosan csak néhány higanymilliméterrel emeli a vérnyomást, de ez a terhelés évek hosszú sora alatt jelentősen károsítja az ereket és a szívet.

Magasabb volt a szennyezettebb levegőjű városrészekben élők vérnyomása, akkor is, ha az életkort vagy az esetleges dohányzást, súlytöbbletet figyelembe vették. Azt is megfigyelték, hogy rossz levegőben a nők vérnyomása jobban megemelkedik, mint a férfiaké.

A munkacsoport korábbi tanulmánya arra utalt, hogy a nagy forgalmú utak mentén, lármás környezetben lakók érelmeszesedésének kockázata nagyobb, mint a csöndes vidéken élőké. Eredményeik szerint ehhez, külön tényezőként a levegő szennyezettsége is hozzáadódik.