A szövetkezeti törvény alkotmányellenes
Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a szövetkezetekről szóló törvény 2010. februárjában történt módosítását, mivel annak harmadik paragrafusa visszamenőleges hatályba léptetésről rendelkezik, és ez a testület szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot.
2010. június 3. csütörtök 12:47 - HírExtra
Az Ab keddi, a testület honlapján közzétett határozata szerint megállapítható, hogy a törvény az iskolaszövetkezeti tag munkavégzését illetően új szabályokat állapít meg, s ezen eltérő szabályok visszamenőleges érvényesítése nem lehetséges.
A visszamenőleges hatálybaléptetés ezekben az esetekben azt jelenti, hogy a már létrejött munkajogi jogviszonyok visszamenőleg válnak törvénysértővé, vagy kérdőjelezhető meg törvényességük - olvasható az Ab indoklásában.
A határozat kitér arra is, hogy az Ab a visszamenő hatályú jogalkotás tilalmát már több határozatában több szempontból értelmezte. Ezek egyike szerint az alkotmányban megállapított jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban legyen az alkotmányos jellegű előírásokkal.
A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági eljárást Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezte márciusban, mert álláspontja szerint alkotmánysértő lehet a visszaható hatályú érvénybe lépés.
Kerüljön a Ház elé a módosító törvény
Az MSZP szerint a szövetkezeti törvény alkotmányellenesnek talált módosítását - mivel tartalmi kifogás nincs ellene - újra be kell hozni az Országgyűlés elé; a szocialisták ennek a mielőbbi elfogadásában partnerek lesznek.
Varga László szocialista országgyűlési képviselő az MTI-nek csütörtökön úgy nyilatkozott: a köztársasági elnök javaslatára az Alkotmánybíróság ugyan alkotmányellenesnek találta a szövetkezeti törvénynek az előző kormányzati ciklus végén elfogadott módosítása harmadik szakaszát, de érdemi kifogást nem fogalmazott meg, a visszamenőleges hatályba léptetést kifogásolta.
Kiemelte: a módosítás egy régi hiányt pótolt, több tízezer felsőoktatásban tanuló diák munkavégzésének szabályozása miatt született, rögzítette az iskolaszövetkezetek, a tagok és egy harmadik fél jogviszonyát.
Varga László hangsúlyozta: az MSZP változatlanul fontosnak tartja, hogy a felsőoktatásban tanulók - akiknek erre szükségük van - ilyen módon ki tudják egészíteni létfenntartásuk költségeit. Sokaknak ez alapvető feltétel ahhoz, hogy el tudják végezni a főiskolát vagy az egyetemet - vélekedett.
Hozzátette: az MSZP továbbra is támogatja a szövetkezeti foglalkoztatás minden formáját és szerinte a módosítás újbóli parlament elé kerülése a Fidesznek is érdeke.
Felidézte: az előző javaslatot aláírta Czomba Sándor (Fidesz) is, tehát az ügy egy pártok feletti kezdeményezésnek indult, még akkor is, ha ezt később a Fidesz-KDNP nem szavazta meg.
Forrás: MTI