Gyakorlatilag eldőlt: a jövőben minden indoklás nélkül felmondhatnak több mint 65 ezer  -köztisztviselőről a hetekben kormánytisztviselőre - keresztelt állami alkalmazottnak. A parlament keddi ülésén a javaslatra igennel szavazó kormánytöbbség végül ugyanis visszavonta azt az általa (pontosan a fideszes Horváth Zsolt által) benyújtott módosító indítványt, amely legalább elvben biztosítékot jelentett volna a kormányszervek alkalmazottainak, hiszen munkáltatói igazoláshoz kötötte volna a kirúgást.

Amióta a Fidesz javaslata napvilágot látott, parázs vita alakult ki róla. A köztisztviselőket (is) képviselő szakszervezetek (Liga, SZEF) élesen tiltakoztak a javaslat elfogadása ellen, mondván: a törvény teljesen kiszolgáltatottá teszi őket a mindenkori vezetéssel szemben, ráadásul azt is kifogásolták, hogy a kormány villámsebesen akarja átvinni akaratát a Parlamentben, s nem biztosít elég egyeztetési lehetőséget a munkavállalói oldanak.

Az indokolatlanság indoklása

A kormány viszont azzal érvelt: tarthatatlan, hogy sokan évtizedek óta be vannak betonozva a közszférába, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul teljesítenek-e. Mint a javaslat előterjesztői, Navracsics Tibor, Répássy Róbert (mindkettő Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) a jogszabályhoz mellékelt indoklásukban írják, „nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi fokozott védelemjelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonyság a alacsony és közmegítélése rossz.”

Nos, kedd este óta nincs min vitatkozni, a kormánytöbbség ugyanis pontot tett az ügy végére. Azaz csak majdnem tett pontot: a jövő heti zárószavazás még hátra van, ugyanakkor a módosítók leszavazásával már nincs esély a tervezet szövegének érdemi megváltoztatására.

Új életpálya?

Mint Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) ügyvivő testületének elnöke a HírExtrának elmondta, bár magáról a törvényről csak a jövő hét elején (talán hétfőn) születik döntés, a végszavazás már csak egy gombnyomásos aktus, a lényeg tehát eldőlt. Ezután szerinte ha tömegesre nem is, intenzív elbocsátási hullámra mindenképp lehet számítani.

Az érdekképviseleti vezető változatlanul fenntartja: nemcsak a törvény tálalása, annak tartalma is elfogadhatatlan, és amellett, hogy egy csomó nemzetközi munkajogi törvénnyel ellentétes, a magyar Alkotmányba is ütközik. Ezért a szakszervezetek külön külön Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulnak jogorvoslatért. Az ezzel kapcsolatos levelüket már el is jutatták a Sándor-palotába.

Igen ám, csakhogy a törvényalkotók is az Alkotmányra hivatkozva írják indoklásukban, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvény tervezete – többek között – ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja. A kormánytisztviselői törvény – a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján – számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára – írják a törvény benyújtói (és nagy valószínűséggel elfogadói).