Ma tartja a történelem során az első trianoni emléknapot a magyar Országgyűlés. Az Összetartozás Napjának nevezett eseményen az MSZP politikusain kívül részt vesz minden frakció, a köztársasági elnök, és számos díszvendég.
2010. június 4. péntek 16:38 - HírExtra
19:00 Erdő Péter: értékelni kell a közös nyelvet és kultúrát
Értékelnünk kell nemzeti nyelvünket, kultúránkat, történelmünket; felelős szeretettel kell ápolnunk a közösséget - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pénteken Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.
A bíboros a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, az egész nemzetért tartott katolikus misén kiemelte: mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek segítik a fiatalok családalapítását, a jövő nemzedékek nevelését.
Erdő Péter arra szólított fel: érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is - tette hozzá.
Fotók: Hartung Attila
17:20 Trianon sem tudta megfojtani a nemzet életerejét
Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében - mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben.
A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét.
"Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg" - mutatott rá.
Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos - mondta.
"Magyarország nem volt annyira magyar soha, mint a trianoni békeszerződés óta. (...) A határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjön, együtt érezzen és támogasson. Mi is csak ennyit tudunk megígérni - tette hozzá.
Az igazság szabaddá tesz benneteket - idézte a megyés püspök János evangéliumát, majd hozzátette: az igazságot meg kell ismerni, tanítani kell, elmélyíteni és továbbadni, azért, hogy ezáltal közösségi és személyes emlékezetünket meg tudjuk tisztítani. Ilyen módon kell keresni a békés együttlétet a szomszédos nemzetekkel - emelte ki Német László.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.
Az ünnepség után, este hat órakor a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál misét, ezt követően ökumenikus imaórát tartanak.
Schmitt Pál május 18-án jelentette be, hogy a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-re parlamenti emlékülés megtartását kezdeményezi.
17:00 A szomszédainkkal közös a múltunk, ha nyitott szívvel közelítünk
Sólyom László szerint "a szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá", szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek.
Az államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen közölte: jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni Magyarországnak a szomszéd népekkel.
Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, "nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív" - fogalmazott.
16: 50 A kulturális nemzetek léteznek
Sólyom így fogalmazott: a kulturális közösségek függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek.
Azt igénylik, hogy a politikai nemzetek ténylegesen tegyék lehetővé egységes kulturális közösségként való életüket, beleértve ebbe szoros kapcsolatukat a más országokban élő nemzetrészeikkel - tette hozzá.
Sólyom László közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Sólyom László szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára.
Az államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban. Hozzátette, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében".
Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország.
16:45 Sólyom: az összetartozás kapott sebet kilencven éve
Sólyom László köztársasági elnök szerint a kilencven évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége.
Az államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen elmondta: az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.
Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette.
16:40 Schmitt: méltóség és előretekintés, erővel, bizalommal
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből - mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben.
A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.
Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Nem revíziót - hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik - fogalmazott.
Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra.
Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.
"Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért" - fogalmazott.
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, - "a múltat bevallottuk" és "rendeztük végre közös dolgainkat" - mondta.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchényi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Schmitt Pál köszöntötte a megjelent korábbi házelnököket, a hazai kisebbségek képviselőit, és az EP-képviselőket.
16: 35 Szili Katalin részt vesz az ülésen
Szili Katalin a szocialista frakció többi tagjával ellentétben részt vesz a parlament pénteki, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartandó emlékülésén. A volt házelnök az MTI-nek döntését azzal indokolta: jelenlétével azt kívánta kifejezni, kiemelt jelentősége van annak, hogy "az összetartozás értékeit képesek legyünk megőrizni, és az új nemzedékeknek átörökíteni".
16:30 Vona: az Emléknap aJobbik sikere is
A Jobbik frakcióvezetője szerint pártja saját, nagy sikere is az Országgyűlés trianoni emlékülésének létrejötte.
Vona Gábor a Parlament épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar társadalom 1945 óta várta az Országgyűlés első trianoni megemlékezését, hiszen még az elmúlt húsz évben sem történt meg az a jóvátétel, ami a Jobbik parlamentbe kerülése után két héttel rögtön megvalósult.
Kiemelte: a Jobbik céljai még nem teljesültek maradéktalanul a parlamenti emlékülés létrejöttével, hiszen a párt szerint az emlékezés akkor kaphat valódi jelentőséget, ha az iskolákban is kötelező lesz megemlékezni Trianonról - a holokauszt vagy a kommunizmus áldozataira való megemlékezés mintájára.
A jobbikos képviselő károsnak nevezte azt az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatot, amelyben generációk nőttek fel úgy, hogy "fogalmuk sem volt arról, hogy a határon túli magyarok az ő nemzettestvéreik".
Megjegyezte: pártja a kettős állampolgárság kérdésében sem ért feladatai végére, hiszen a határon túli magyarok szavazati joga tisztázatlan maradt. A Jobbik ezért az ott élő magyaroknak is lehetőséget adna arra, hogy beleszóljanak a magyarországi belpolitikába, hiszen az ő megmaradásuk szempontjából sem mellékes, hogy milyen politikai alakzat irányítja Magyarországot - mutatott rá a politikus.
Vona Gábor elmondta továbbá, hogy az emlékülés előtt az összes országgyűlési képviselő asztalára letettek egy "angyalos magyar címert" ábrázoló kitűzőt, arra kérve a képviselőket, egyéni döntésük szerint viseljék a kitűzőket a mai ülésen, megmutatva, hogy az Országgyűlés nemzeti egységet tudott teremteni ebben a kérdésben.
A politikus fájó pontnak nevezte, hogy az MSZP kimarad az ünnepi megemlékezésből. "Minden tanulási folyamat a diák felfogóképességétől függ, (...) örüljünk annak, hogy az MSZP legalább a parlamenten kívül tart megemlékezést" - fűzte hozzá.