Micsurin 75 éve halt meg
Hetvenöt éve, 1935. június 7-én halt meg Ivan Vlagyimirovics Micsurin szovjet-orosz kertész, növénynemesítő, a szovjet rendszer egyik kedvenc "tudósa".
2010. június 5. szombat 22:00 - HírExtra
1855. október 27-én született a rjazanyi kormányzóságban. A középiskolát abba kellett hagynia, vasutasként kezdett a növényekkel foglalkozni. Ismereteit önerőből szerezte és saját kudarcain tanult. A közép-oroszországi Kozlovban bérelt 500 négyzetméteres földjén termesztette, nemesítette összegyűjtött növényeit, első önálló fajtáit keresztezésekből és magoncokból (magról vetett facsemetékből) hozta létre. Elismerést nem sokat kapott, ráadásul a század elején az időjárás megtizedelte növényeit, felesége meghalt, ő maga szinte nyomorgott.
Helyzete az 1917-es forradalom után változott meg. A szovjethatalom felfigyelt rá, 1920-ban Lenin személyesen adott utasítást, hogy mérjék fel Micsurin munkásságát, ezután komoly állami támogatásban részesült, majd állami jelentőségű intézményként ismerték el "gyümölcsöskertjét". A szerény telepet hatalmas intézetté fejlesztették, az élenjáró szovjet tudomány képviselője megkapta a Munka Vörös Zászlórendjét, a Lenin-rendet, lakóhelyét még életében Micsurinszkra keresztelték át, 1935. június 7-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal megválasztották a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának.
Micsurin valóban fontos gyakorlati munkát végzett, több mint 300 faj kinemesítése fűződik nevéhez. Első eredményeit a fokozatos akklimatizálódás módszerével érte el: egyre északabbra vetette a magról nevelt gyümölcsöt, előállítva az "északi kajszit". Később földrajzi és rendszertani szempontból távoli fajokat keresztezett, az így előállított hibrideket irányítottan nevelte.
Elméleti "munkássága" viszont annál többet ártott: Micsurin ugyanis a már akkor is túlhaladott lamarckizmus híve volt, s hitt abban, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni környezetükhöz, s a megszerzett tulajdonságokat továbbörökíteni. Mindez halála után vált lényegessé, amikor a szovjet tudomány ezen ágazatának vezetése Trofim Liszenko kezébe került, aki "továbbfejlesztette" a micsurini elméletet, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a "misztikus" genetikai tényezők.
Forrás: MTI