Brüsszel egyértelművé tette: nem enged a 3,8 százalékos államháztartási hiánycélból. Amennyiben a kormány korábbi ígéreteit szeretné betartani, ebben főszerepet az adócsökkentésnek szánva, úgy mindenképp szüksége van a jelenleginél tágabb mozgástérre.

Fletó éd Drazsé nyomában?

Az egyik legfontosabb – és gazdasági szempontból legkomolyabb – vátoztatás a bankokra kirovandó adó lenne. Az ötlet nem új, korábban Draskovics Tibor pénzügyminiszterként, majd Gyurcsány Ferenc kormányfőként vetett ki adót a bankokra még 2005-ben.

Ezek az adók, melyek átmenetinek indultak, idén szűnnének meg. Így mindenképpen van ráció egy a bankokat érintő adónem létrehozásában. Azonban kérdés, valójában mennyi pluszbevételt jelentene a költségvetésnek egy ilyen jellegű változtatás az adórendszerben.

Különböző források szerint mintegy száz milliárd forintnyi bevételre számítana a kormány. Tavaly a bankok 256 milliárd forintnyi profitot termeltek, adózás előtt, ebből 194 milliárdot egymaga a Csányi Sándor vezette OTP Bank realizált. Ez azt jelenti, hogy a nyereség több mint egy harmadára számítanának a költségvetésben. Azonban, hogy ezt ki fizetné meg, nem egyértelmű.

A korábban a bankokra kirótt adókat, ha nem is teljes mértékben, de áthárították az ügyfelekre. Ennek lehetőségei például a szolgáltatási díjak emelése. Ma már elképesztő mennyiség folyószámlát vezetnek a különböző bankoknál, így az ezekre háruló kezelési díjak emelése egy út – így történt 2005-ben is. Ezenkívül az átutalások, pénzfelvétel és egyéb költségek emelése is szóbajöhet. Önmagában nem tűnik soknak ez a költség, azonban éves szinten akár komolyabb összeget is kitehet az ügyfelek számára.

A hitelek törlesztőrészének emelése, egy ilyen adó hatására sem lehetséges, hiszen az adott konstrukciókban meghatározott THM százalékok változtatására nincs lehetősége a bankoknak, csak nagyon különleges esetekben.

Azonban már ma is problémát okoz a szűkülő hitelkínálat, illetve a pénz "drágasága". Azaz már most is nehezen lehet hitelhez jutni, és azt is nagyon magas kamatokért. Ez pedig, bár a lakosság eladósodottsága magas, nagyon nem kedvező a vállalati szféra szempontjából.

A gazdasági kérdések mellett persze felmerül az is, hogy a teljes bankszektor nyereségének négy ötödét kitermeli OTP, hogy fogadná ezt az új adónemet. A kormány a Bankszövetséget és néhány pénzintézetet külön is értesített a tervezetről.

Magas a minimálbér?

A másik főbb pont a minimálbér megadóztatása. Ma Magyarországon megközelítőleg két millió ember van minimálbérre bejelentve. A minimálbérre kivetendő adó szintén racionális lépés volna.

Egyrészt a minimálbérrre bejelentett munkavállalók nagy része valójában többet keres a mostani minimálbérnél, azaz 71.500 forintnál. Ez pedig sem állami, sem munkvállalói szempontból nem jó. A dolgozók után csupán a legkisebb mértékű nyugdíjhozzájárulást fizeti a munkáltató, ez pedig a jövőben mindenképp negatív hatású a munkavállalók részére.

Ezenkívül a munkáltatóknak a minimálbér adómentessége miatt nem is áll érdekükben az alkalmazottak bérének növelése. Hiszen ha azt megtennék, megugrana az egy dolgozóra jutó költsége a vállalatoknak.

Ezen persze az élőmunka terhének csökkentésével, a munkavállalók utáni fizetési kötelezettségek mérséklésével is lehetne segíteni. Azonban, hogy ezt megtehesse a kormány, adócsökkentéssel kell élni.

Az adócsökkentés előtt ugyanakkor mindenképp meg kell teremteni azt a hátteret, ami lehetővé teszi a könnyítést. Ehhez járulnának hozzá a mostani tervekben szereplő adók és változtatások. Orbán Viktor a keddi nap folyamán ismerteti a hétvégi kormánygyűlésen meghatározott irányokat és gazdaságpolitikai terveket.

Kíváncsian várjuk.