A szakszervezetek tiltakoznak a kormánytisztviselői törvény ellen
Tiltakoznak a szakszervezetek a kormánytisztviselői törvény azon rendelkezése ellen, amely szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát. Erről a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetője, valamint a Liga Szakszervezetek elnöke beszélt szerdán az MTI-nek.
2010. június 9. szerda 19:33 - HírExtra
Árva János, az MKKSZ elnöke elmondta: a törvény keddi elfogadása előtt az ügyben levelet írtak az Országgyűlés elnökének, valamint a köztársasági elnöknek, akitől azt kérték, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságnál.
Szerinte a törvény "több sebből vérzik", nem állja ki az alkotmányosság próbáját, teljesen idegen a magyar munkajogtól, valamint teljesen kiszolgáltatottá teszi az állami igazgatásban dolgozókat. Valamennyien potenciális veszélyben vannak - fűzte hozzá.
Árva János hozzátette, hogy a tervezetről nem volt semmiféle érdekegyeztetés. Jogilag nem is kellett egyeztetni, mert a tervezet egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, és ez a kormányzati interregnum alatt történt - jegyezte meg.
Közlése szerint jövő kedden a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, amelynek tagja az MKKSZ, kibővített ülést tart, amelynek keretében vitát rendeznek a törvény hatásairól, továbbá egyeztetik a különböző javaslatokat arra vonatkozóan, hogy "mi a további teendő".
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke sérelmesnek nevezte a törvényt, és - mint mondta - a felmondásra vonatkozó rendelkezést alkotmányellenesnek tartják. Közölte, hogy ők is a köztársasági elnökhöz fordulnak és szintén kérik előzetes normakontroll kezdeményezését. Ha az államfő kezdeményezi ezt, akkor az halasztó hatállyal bír - mutatott rá.
Gaskó István kitért arra: mivel a kormány megalakulása előtt nyújtották be a törvényjavaslatot, utólagos munkára van szükség. Azt remélik, hogy ha a kormánnyal megkezdik a tárgyalásokat, akkor a törvényen annak hatályba lépése után is alakíthatnak - mondta.
Az Országgyűlés kedden fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon, várhatóan június második felében lép hatályba.
A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ez utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
Ezeket a kormánytisztviselőket két hónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsáthatja el a munkáltató. Egy korábban elfogadott módosító indítvány e körre is megtartja a munka törvénykönyvének azt a szabályát, amely szerint felmentési védelem illeti meg a munkavállalót a többi között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.
Forrás: MTI