Az alkotmányjogász annak kapcsán nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek, hogy a Fidesz - az ellenzéki frakciók tiltakozását kiváltva - kezdeményezte, kerüljön ki az alaptörvényből, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Lövétei István kifejtette: a négyötödös, az előkészítő munkába beleszólást kapók körét kitágító szabály a Horn-kormány idején született, konszenzus megteremtését írva elő; e mögött valójában azonban az húzódott meg, hogy az akkori többség vezérkara "nem igazán akart hozzányúlni" az alkotmányhoz.

Ezzel alkalomadtán hivatkozni lehetett arra, hogy nincs meg a négyötödös többség - mutatott rá, hozzátéve: ha ez a rendelkezés fennmaradna, szerinte most sem lenne új alkotmány.

Mint mondta, megérti, hogy az ellenzék ragaszkodik ehhez a jogosítványhoz, de a hatályos szabály fenntartása várhatóan most is ellehetetlenítené az alkotmány-előkészítést.

Kétharmad, négyötöd

Ugyanakkor az, hogy kétharmados szavazati aránnyal változtatható meg az alkotmány, nem biztos, hogy azt jelenti, egy új alaptörvényt kétharmaddal, vagy akár négyötöddel elég megalkotni - ismertette személyes értelmezését az alkotmányjogász, aki szerint megfelelő legitimációt az új alkotmánynak csak egy megerősítő népszavazás adhatna.

Mint mondta, a négyötödös vagy egy kétharmados szabály az előkészítésben önmagában nem demokratikus, vagy antidemokratikus, de abban sem hisz, hogy pusztán a választás után kialakult parlamenti erőviszonyok legitimálnak egy ilyen horderejű lépést.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz másik javaslata szerint az alkotmánybírókat jelölő testületben is kétharmados többség döntene arról, kiből válhat jelölt, míg a jelenlegi szabályok szerint minden frakció egy-egy tagot delegál az ezzel foglalkozó bizottságba, Lövétei István azt mondta: a módosítás nem változtat azon a szerinte alapvetően rossz, eddig is érvényben volt rendszeren, hogy a jelölést a politikai vezérkarok dominálják.

Szerinte bár a politika nem vonulhat ki teljesen a jelölés folyamatából, arra kellene törekedni, hogy csökkenjen a politika erős és közvetlen beleszólása ebbe a kérdésbe.