Hétfőn nyílt meg a Szépművészeti mintegy 60 festményt felvonultató, Raffaellótól Goyáig című kiállítása a nagynevű moszkvai Puskin Múzeumban, és már most sorok állnak, hogy megtekinthessék a Budapestről érkezett műkincseket - emelte ki az intézményt érintő legfrissebb hírt a főigazgató.

Baán László elmondása szerint ősszel a világ egyik legrangosabb kiállítóhelyén, a londoni Royal Academy of Arts-ban mutatkozhat be a Szépművészeti gyűjteménye a Kincsek Budapestről: Európai mesterművek Leonardótól Schieléig című tárlaton. A kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria is kölcsönöz képeket, így a világszerte ismert alkotók mellett a magyar festészet nagyjait is megismerhetik a látogatók.

Ősszel nyílik a Szépművészeti következő időszaki kiállítása is, amely a bécsi szecesszió kezdeteit kutatja, és rangos grafikai anyag mellett négy-öt Klimt-festményt is felvonultat. Az Aranylovag című olajkép csak a tárlat első hét hetében lesz látható, így ezúttal nem lesz érdemes a zárás előtti napokra halasztani a látogatást - jegyezte meg Baán László.

A "klasszikus csemegék" mellett a Szépművészetiben a kortárs festészet és a fotóművészet kedvelőit is időszaki kiállításokkal várják majd. A tervek szerint a festményeinek és szobrainak jellegzetesen pufók alakjairól világszerte ismert kolumbiai művész, Fernando Botero személyesen is részt vesz életműtárlatának megnyitóján, míg a harmadik őszi kiállítás a 100 éve született, magyar származású fotográfus, Lucien Hervé műveiből válogat.

A bővítési munkálatok miatt a múzeum januártól öt hónapra zárva tart, majd 2011 nyarán a Szépművészeti új szerzeményeiből nyílik kiállítás. Baán László kiemelte egy svájci alapítvány 100 milliós nagyságrendű adományát: a kortárs grafikai anyag olyan művészek munkáit tartalmazza, mint Günther Uecker vagy Antoni Tápies.

A Szépművészeti következő nagy tárlata az egyik legjelentősebb magyar műgyűjtőre és donátorra, Nemes Marcellre emlékezik, többek között El Greco-, Rippl-Rónai- vagy Kokoschka-festményekkel. A térszint alatti szárny egy nagyszabású Cézanne-kiállítással nyílik meg 2012 októberében; a csak Budapesten látható tárlat olyan szemszögből mutatja be a XIX. századi francia művész életművét, ahogy azt eddig még nem vizsgálták - ígérte a főigazgató.

A múzeum 2011 januárjában kezdődő bővítésével kapcsolatos vitákra kitérve Baán László utólag is úgy vélte, hogy a több hullámban kibontakozó - és részben a Szépművészeti által kezdeményezett - diskurzus hasznos volt, és sikerült széles körben elfogadható építészeti megoldást találni. "A vita azon részéből, melyhez a bővítés csak ürügy kezdett lenni, úgy éreztük, ki kell szállnunk" - fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy egyes hozzászólók a bővítésre szánt európai uniós forrásokat inkább a múzeumépület rekonstrukciójára fordították volna, ilyen típusú beruházásra azonban - mint hangsúlyozta - az EU nem ad pénzt a közép-magyarországi régióban. Mint elhangzott, a Román csarnok már hat évtizede vár a felújításra; ez jelenlegi számítások szerint mintegy 3 milliárd forintba kerülne, csaknem annyiba, mint az új térszint alatti szárny.

A főigazgató szerint régóta szükség lenne egy tetőcserére, a raktárak és a restaurátor-műhelyek bővítésére is, így a teljes épületrekonstrukció összköltsége mai áron a 15 milliárd forintot is eléri. Erre legfeljebb egy 10-15 éves program keretében lesz lehetőség - tekintett a jövőbe Baán László.

A Szépművészeti vezetője csütörtök este a Műcsarnokban részt vesz az AICA (a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Magyar Tagozata által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek során Bencsik Barnabással, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójával és Csák Ferenccel, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával a nagy magyar állami művészeti múzeumok szerepét vitatják meg. Az eszmecsere a www.mucsarnok.hu oldalon élő közvetítés formájában is nyomon követhető lesz.