A Médiatanács tagjait eseti bizottság jelöli majd

Eseti parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezi a Médiatanács tagjainak jelölésére az a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által jegyzett országgyűlési határozati javaslat, amely pénteken került fel a parlament honlapjára.

A jelölőbizottságot a parlamenti képviselőcsoportok egy-egy tagja alkotja, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes frakciók mandátumainak számával arányos. A jelölőbizottság akkor is létrejön, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a procedúrában.

"A jelölőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője. A képviselő a szavazati joggal (...) akként rendelkezik, hogy a képviselők között a szavazati arányok a képviselőcsoportot a döntés időpontjában megillető mandátumok arányában oszlanak meg" - tartalmazza a javaslat.

A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy minden képviselőcsoport egy tagot ajánlhat. A jelölőbizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A jelölőbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására az Országgyűlés elnöke terjeszt e ő javaslatot az Országgyűlésnek, melyről az egy döntéssel, vita nélkül határoz.

"A jelölőbizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben, az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok azonban ilyenkor is változatlanok maradnak. Az ekként megválasztott jelölőbizottsági tagok ebben az esetben is az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek" - olvasható az indítvány szövegében.

A javaslat megfogalmazása gyors eljárást vetít előre, ugyanis az országgyűlési határozat hatályba lépését követően a képviselőcsoportok vezetői "haladéktalanul" javaslatot tesznek a jelölőbizottság tagjaira és a határozat hatályba lépését követő ülésnapon az Országgyűlés szavaz a jelölőbizottság tagjairól.

A jelölőbizottság megbízatása tagjainak megválasztását követő alakuló üléssel kezdődik és a jelölési eljárás eredményes befejezéséig tart.

Újraszabályozzák az alkotmány szólásszabadságra és sajtószabadságra vonatkozó részét

Újraszabályozza az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által pénteken benyújtott alkotmánymódosítás.

A két kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján olvasható módosítást azzal indokolja, hogy az alkotmány 1990 óta változatlan része mára elavult és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.

Indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.

A törvényjavaslat szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét. A jelenleg hatályos szöveg így szól: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

Az alkotmány hatályos szövege ezen kívül arról rendelkezik még, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá ugyancsak ekkora többség kell a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához.

A két fideszes képviselő előterjesztése ennél bővebb, mivel javaslatukra az alkotmány kimondaná: közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

Cser-Palkovics András és Rogán Antal az alaptörvényben rögzítené a felügyelet és az ellenőrzés alapvető formáit is, amely három pilléren nyugszik: közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.

A javaslat alapján a jövőben az alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások - ideértve mind a közszolgálati, mind a magántulajdonban álló médiát felügyeletéről rendelkező törvény. Az alkotmánymódosítás kihirdetése napján lép hatályba.

Közszolgálati Közalapítvány létrehozását javasolják fideszes képviselők

Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szóló határozati javaslatot nyújtott be a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal pénteken az Országgyűlésnek; a javaslat szerint a szervezet a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda közalapítványainak, illetve tanácsadó testületének jogutódja lesz.

A Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete a Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik - áll az előterjesztésben.

A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat — a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t — a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Közalapítvány alakul át Közszolgálati Közalapítvánnyá.

A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.

Az indítvány kitér arra, hogy a közalapítvány nem jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá az Zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.

A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által 9 évre delegált elnökből áll, feladata a közgyűlési jogok gyakorlása a négy Zrt. tekintetében.

A közalapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli. A közalapítvány tevékenységéről évente írásban beszámol az alapítónak. A kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 75 százalékának, a kuratórium tagját az államtitkári illetmény 50 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg.

A parlament honlapján közzétett határozati javaslat indoklása szerint a közalapítvány létrehozásának a célja a rádiózásról, a televíziózásról és a nemzeti hírügynökségről szóló törvények alapján "a szabad és független közszolgálati médiaszolgáltatás, a szólás- és sajtószabadság, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében" - az alkotmánnyal összhangban - a közszolgálati médiaszolgáltatók, illetve a nemzeti hírügynökség függetlenségének, s ezzel egyidejűleg társadalmi felügyeletének biztosítása".