A 20 tartózkodó az MSZP-frakció soraiból került ki, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP igennel voksolt.

A fideszes Rogán Antal által benyújtott javaslat szerint az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg. A miniszter hatásköre az egyetemes szolgáltatók maximális árrésének meghatározására terjed ki a hatályos törvény alapján és annak betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály szerint a jelenlegi árak maradnak érvényben mindaddig, amíg a miniszter rendeletet alkot az új árszabályozásról.

A képviselők 309 igen szavazat mellett a zárószavazás előtt elfogadtak egy gazdásági bizottsági módosító csomagot is, amely szerint még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők; nem kell kilépniük július 1-tól a szabad piacra, továbbra is a lakosságot ellátó egyetemes szolgálgatói körbe tartoznak.

E módosító csomag része volt az a gáztörvényt módosító javaslat is, amely tisztázza azt is, hogy lakossági felhasználónak kell tekinteni a több lakásos központi fűtéssel ellátott épületekben lévő háztartásokat.

A képviselők a köztársasági elnöktől kérték a törvény sürgős kihirdetését is.
Az energiaszolgáltatásban bevezetendő ármoratóriumot a gazdasági akcióterv pontjai között Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be kedden az Országgyűlésben.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása - az előterjesztés indoklása szerint - lehetővé teszi, hogy az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő gazdálkodók indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján határozzák meg.
A törvény szerint a földgáz- és a villamos energia legmagasabb rendszerhasználati díját is a miniszter állapítja meg, mégpedig tételesen, országosan egységes rendszerben.

Az egyetemes szolgáltatói árakat jelenleg a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján miniszteri rendeletben állapítják meg. Az árat azok hatályba lépése előtt legalább 30 nappal kell kihirdetni. A gázszolgáltatóknak az alkalmazás kezdete előtt legalább öt nappal, az áramszolgáltatóknak pedig legalább 15 nappal az internetes honlapjukon közzé kell tenniük. A kihirdetett ártól lefelé eltérhet a szolgáltató, de azt megkülönböztetés-mentesen teheti meg, és előre nyilvánosságra kell hoznia.

A nem szabályozott, azaz a teljesen szabad piacon az értékesítési ár a felek megállapodástól függ.

A magyar árampiac liberalizációja 2003. január 1-jén, a gázpiacé 2004. január 1-jén kezdődött. Az árampiacon a hatósági áras közüzem 2007 végéig, a földgáz-piacon 2009. július 30-ig működött. Azóta a lakosságot, a kisfogyasztókat és átmeneti ideig a közintézményeket az egyetemes szolgáltatók kötelezettsége ellátni, de a fogyasztók szabadon választhatnak a szabadpiac és az egyetemes szolgáltatók között.

A hétfői együttes általános és részletes vitában - amelyre a házszabálytól való eltérés ellenzéki támogatása miatt volt lehetőség - Rogán Antal, a javaslat előterjesztője leszögezte: a javaslat "kimondja", hogy az előző kormány által bevezetett energiapiaci liberalizáció, piacnyitás megbukott. Eredményeként - fűzte hozzá - nem árverseny alakult ki a piacon, hanem egymást követő áremelési hullámok következtek.

A rendszer miatt a piaci erőfölénnyel rendelkező szolgáltatók ott ültek a tárgyalóasztalnál, de érzéketlenek voltak a családok terheire - vélekedett azzal, hogy a javaslat szerint lesz, aki a családok érdekeit képviseli a tárgyalóasztalnál, ez pedig a kormány lesz.

Rogán Antal kiemelte: a törvény szerint az Energia Hivataltól a nemzeti fejlesztési miniszter jogalkotói hatáskörébe utalja az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia és földgáz legmagasabb hatásági árának megállapítását. Leszögezte: a javaslat EU-konform. Aláhúzta: a gazdasági bizottság indítványával az árszabályozást a távhőre is kiterjesztik.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára annyit tett hozzá, hogy a törvény megvédi a fogyasztókat, de a szolgáltatók számára is garantálja az indokolt költségek megtérülését, és méltányos hasznot ad, nincs kártékony hatása a versenyre sem.

Oláh Lajos (MSZP) azt jelezte, hogy pártja támogatja a moratóriumot, de annak határidőt szabna: az MSZP azt javasolta, hogy a szakminiszter 2010. július 31-ig dolgozza ki az árszabályozási rendeletet. Ezt a kormánytöbbség a módosító indítványokról szóló szavazásokon elutasította, azzal az indokkal, hogy ez túl rövid határidőt szab. Rogán Antal szerint "erős érdekcsoportokkal kell megküzdeni".

Volner János (Jobbik) szerint a kormány azt gondolja, hogy a felülről meghatározott hatósági árplafonnal a problémát megoldja, e helyett célra vezetőbb lenne egy olyan szemlélettel, amely a az energetikai szektorban segítené a piaci likviditást, és segítene a tudatos fogyasztói magatartás megerősödésében.

Jávor Benedek (LMP) leszögezte, hogy frakciója támogatja ugyan az előterjesztést, de ezzel az egy lépéssel, az ármegállapítás miniszterhez rendelésével nem oldódik meg a probléma; kérte, a kormány készítsen hosszú távú energiakoncepciót.

Kovács Tibor (MSZP) azt emelte ki: remélhetőleg a javaslattal a Fidesz az önkormányzati választások előtt nem azt sugallja, a Fidesz-kormány Magyarországon megakadályoz minden áremelkedést. Úgy vélekedett: a legkisebb költség elvére épült az eddigi szabályozás.

Kósa Lajos (Fidesz) leszögezte: a moratórium addig lesz érvényben, amíg nem készül el egy új ártörvény.