A méztelen igazság
A hírek szerint jelentősen csökken az idei méztermés. Mit ártott az esőzés és a hideg? Milyen betegségek jöhetnek még a méhcsaládokra? Ezekről, és egy megmagyarázatlan jelenségről számol be dr. Németh József méhész.
2010. június 14. hétfő 13:21 - Gyülvészi András
Miért ártott a sok eső a méhészeteknek?
Az eső önmagában nem okoz gondot, mert szükséges ahhoz, hogy a növényeknek megfelelő nektármennyisége legyen. Viszont most hideg idővel párosult a hosszantartó esőzés, ami elverte a virágokat. Például az akác néhány nap után egyszerűen lerohadt. Április végéig még inkább voltak jellemzőek a bíztató jelek, de a tragikus időjárású májusnak köszönhetően azt mondhatjuk, hogy egy-egy kisebb tájékot kivéve akácméz nem lesz.
A hideg idő ráadásul kedvezőtlenül befolyásolja a méhcsaládok életét. Egyszerűen szólva a fejlődésük nem olyan dinamikus.
Tavaly sem volt gondnélküli a méhészetek élete. Akkor betegségek terjedtek erősebben. Az idei évvel összehasonlítva az előzőt, mit mondhatunk? Annál is rosszabb a helyzet?
Szerintem legalább annyira rossz. Bár az idei a rosszidő okozta károkról még kevés az információ. Hogy a méhbetegségek idén mennyire lesznek látványosak, az a majd a későbbiekben derül ki. Azt látjuk, hogy a méhészeti időszakok elhúzódtak. A következő nagy hordási időszak a napraforgóé lenne, aminek az ideje teljesen elnyúlik azokon a területeken, ahol éppen nem rohadt ki teljesen. Vagyis a nyárelő sem hozza azt a termési mennyisséget, amit előre számítottak a szakemberek.
Egy-egy terjedő betegség mennyire tekinthető éveken átívelő hatásúnak a méhcsaládokban? A mostani betegségek meghatározzák a jövő évet is?
Nem így néz ki a jelenség. A méhbetegségek között jelentős különbségek vannak. Az atkák jelentik az egyik problémát, ami húsz-harminc éve jelen van Magyarországon és Európában. Ez ellen részben védekeznek, részben megpróbálják biológiailag visszafogni az atkákat, illetve a méhek egy része, úgy tűnik, már ellenállóbbá vált velük szemben, jobban elviselik őket.
A másik problémahalmaz a penészesedés és bizonyos bakteriális betegségek, amik inkább a lárvákat támadják. Ezek ellen nagyon védekezni nem lehet. Inkább a családok átformálása és esetleges kiirtása lehet a megoldás, mert így megszűnik a betegség forrása. Tehát azt nem mondhatjuk, hogy éveken keresztülhúzódna egy betegség.
Nagyon sokk függ az adott évtől. Az biztos, hogy a május és júniusi esőzések segítették a penészesedést, aminek negatív hatásait csak később fogjuk igazán érzékelni.
Akkor a károk még lehetnek annál is nagyobbak, mint amit most látunk?
Valószínűleg igen. Ez az egy hónap nemcsak kiesés a mézelésben, hanem egyszerűen a családok fejlődésében is. Valahol az Alföld környékén, illetve a Kiskunságban a selyemkóró, selyemfű virágzik, és mostani, hirtelen harmincöt fokos időjárás szintén nem jó.
A méhészek számíthatnak valamiféle kártalanításra az államtól? Szoktak biztosítást kötni rendkívül rossz időjárásból származó károk enyhítésére?
Nem tudok róla, nem hiszem, hogy ez így lenne. A méhészet az ilyen értelemben nem egy érdekes pálya a biztosítók szemében. A több száz családot birtokló méhészetből nálunk nagyon kevés van, jellemzőbb a húsz-harminc családos vállalkozás. Ezek nem érdekeltek a biztosításban, mert nagyon nehezen termelnék ki a biztosítási költségeket.
Hogy állami kártalanítást kapjon egy méhészet, az eddig sem került szóba, és szerintem ezután sem fog. Egyedül a költésrothadás esetében lehet számítani segítségre, ami viszont egy katasztrofális betegség, mert szükségszerűen kiirtással jár. Ilyenkor a méhészetet tönkre kell tenni, és egyedül ebben az esetben van kötelezettsége az államnak kifizetni a kárt. De ez aránylag ritka eset.
Akkor a májusi rossz időjárásból következő károkat nem fogják enyhíteni?
Nem. Ez hozzátartozik a méhészet rizikójához. Többek között ezért sem olyan ez a tevékenység, amit mindenki űzni akar. Hozzá lehet tenni, hogy az ez évi labilis téli időjárásban, amikor előfordult tizenöt fok is, rengeteg méh veszett el. Vagyis a téli méhelhullás is nagyon megnövekedett. Előfordulhatott, hogy egy 50 családos méhészet tizenöttel jött ki a télből, ami katasztrófa.
Kis méheszetből hallottunk panaszokat arról, hogy nem úgy viselkednek a méhek mint eddig, és ez egyáltalán nem volt jellemző az elmúlt években. Hallott hasonló esetről?
Én személyesen ilyesmiről nem hallottam, de van egy másik őrületesen nagy probléma, ami mindenkit a végveszélybe kergethet. Amerikában és Nyugat-Európában is megfigyelték már, hogy a méhek elhagyják a kaptárt, és egyelőre semmiféle magyarázatunk nincs a jelenségre. Nem olyan régen Somogyban már előfordult egy-két ilyen eset. A nyugati világban is teljes az értetlenség.
Ezen kívül előfordulhat az is, hogy egyszerűen csak silány a hordás, és az addig serény méhek egyszerűen látványosan megállnak és nem hordanak.