Már érezni az alagút végét

Ebből kiderül, hogy a több száz megkérdezett magyarországi exportcég közel felének 5 százalék feletti mértékben csökkent 2009-ben az export árbevétele. A cégek közel 40 százalékának 10 százalék feletti mértékben csökkent tavaly az exportárbevétele, további 10 százaléknál 5-10 százalékkal esett vissza.

Az exportpiac "mozgolódása" ellenére a megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka csak 2011-re várja az exportpiac fellendülését, míg 14 százalékuk ennél optimistább: 2010 második felét jelölte meg. A közlemény szerint az, hogy a megkérdezettek nagy aránya, 14 százaléka a nemzetközi cégeket, 17 százaléka pedig a multinacionális vállalatokat jelölte meg az exporttevékenysége célcsoportjaként, jól mutatja, hogy a magyar export főként beszállítói kivitelt jelent.

Magyarországon a GDP közel felét az exportra kerülő termékek, szolgáltatások teszik ki. Tudni kell azonban, hogy a magyar exportnak egy jelentős része az ide települt multinacionális cégek üzemeiből (leányvállalataiból) kerül kivitelre – vagyis valójában vissza – az anyacéghez. A statisztika szerint ez is exportnak minősül, de gyakorlatilag egy beszállítói körről van szó - hívják fel a figyelmet a felmérésről szóló közleményben.

A versenyképesség legnagyobb korlátjának az exportőrök 15 százaléka a forráshiányt tartja – derül ki a felmérésből. A megkérdezettek közel hasonló aránya, 13 százaléka a gyenge állami támogatási rendszert jelölte meg a versenyképesség legnagyobb akadályának. Többnyire csak az indirekt exportösztönzésbe lehet pénzt fektetnie az államnak, így például a vevőkapcsolatok kiépítésébe, vásárokon való megjelenésbe, a kinti kereskedelmi képviseletek fenntartásába, vagy bizonyos kockázatkezelési eszközök támogatásába.