MSZP: Sólyom ne írja alá!

A parlament hétfői döntése értelmében - fideszes kezdeményezésre - nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Ab tagjaira, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".

Mesterházy Attila a köztársasági elnöknek küldött szerdai levelében - amelyet az MTI-hez is eljuttattak - felidézte: húsz éve gyakorlat, hogy az alkotmánybírák személyére az országgyűlési frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az 1990 óta hatályos szabályozásnak éppen az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal kétharmados többség mellett is együttműködésre kényszerül - írja.

A politikus közölte: "az MSZP frakciója nem tartja az alkotmány szellemével összeegyeztethetőnek, hogy a Fidesz-KDNP az aktuális parlamenti többségéhez igazítja az alkotmánybírák jelölésének kereteit, szakítva az eddig bevált gyakorlattal, szűkítve ezzel a parlamenti ellenzék mozgásterét".

A szocialisták elfogadhatatlannak tartják azt a módosítást is, amely az új alkotmány koncepciójához kapcsolódó négyötödös többségre vonatkozó garanciális szabályt törli el. (Az Országgyűlés hétfői döntésével kikerül az alkotmányból az a passzus, amely szerint az alaptörvény előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges, miután az e rendelkezés fenntartásáért benyújtott jobbikos módosító javaslat nem kapta meg a többség támogatását.)

Mesterházy Attila emlékeztet: a Horn-kormányt támogató országgyűlési többség "önkorlátozó gesztusként" foglalta bele az alkotmányba 1995-ben az említett rendelkezést, amely alapján az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

"A Magyar Köztársaság új alaptörvénye minden magyar számára igazodási pont, függetlenül attól, hogy képviseletére a jelenlegi kormányt támogató vagy annak ellenzékeként működő pártokat hatalmazta-e fel. A szocialisták elengedhetetlennek tartják, hogy az új Alkotmány előkészítése a lehető legszélesebb, a parlamenti keretek között kiemelt, négyötödös többséget felvonultató egyetértéssel valósuljon meg" - fejti ki a frakcióvezető.

Mindemellett Mesterházy Attila levelében megjegyzi, az ellenzéki képviselők csak a törvényjavaslatok benyújtása és a bizottsági, illetve a plenáris tárgyalás között eltelt alig pár órában ismerhették meg a fent nevezett indítványok tartalmát. Ezen túlmenően az alkotmánymódosító törvényjavaslat házszabályszerűségével összefüggésben is merülhet fel aggály - hívja fel a figyelmet a politikus, megjegyezve, hogy a házszabály egyik bekezdése szerint a törvényjavaslathoz indoklást kell fűzni, ami a második paragrafus esetében elmaradt. "Márpedig ez a parlamenti szokásjoggal, az országgyűlési munka éthoszával ellentétes" - zárja Mesterházy Attila.