Mint mondta, az esetek 31 százalékában a tisztességhez eljáráshoz való jog, 17 százalékában az emberi méltóság, 16 százalékában a személyi szabadsághoz fűződő jog sérelmét kifogásolták a panaszosok. A "tipikus panaszkodó" budapesti, középkorú férfi, aki feltehetően utcai rendezvény kapcsán tesz panaszt - tette hozzá. (A legfiatalabb panaszos egyébként 2009-ben 16 éves volt, a legidősebb pedig 81 éves).

Kaltenbach Jenő az MTI kérdésére elmondta: a panaszok 41 százaléka budapesti, 11 százaléka Pest megyei rendőri intézkedéssel volt összefüggésben, azaz a testülethez érkezett panaszok több mint fele érkezett a fővárosból és Pest megyéből.

A testülethez tavaly 737 panasz érkezett, ezekből érdemi vizsgálat nélkül (például határidő-túllépés miatt) többet elutasítottak. Az elmúlt évben (a 2008-ban érkezett, de még el nem bírált ügyekkel együtt) összesen 457 beadványt vizsgáltak. Három nagy ügy volt: a július 4-ei Erzsébet téri demonstráció feloszlatása, az augusztus 22-ei szentendrei gárdistaavató feloszlatása és a március 15-ei rendőri fellépés.

Kaltenbach Jenő egy kérdésre válaszolva elmondta: az esetek több mint fele a Magyar Gárdával volt összefüggésben, és az összes ügy 17 százaléka az intézkedést kifogásolta. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kutatások szerint az igazoltatások hatékonysága minimális, az inkább "pótcselekvésnek tűnik". Hozzátette: gyakoriak a közlekedési ellenőrzésekből származó panaszok is, amelyekben az eljárás hangnemét, módját kifogásolják.

Kifejtette: a szervezetnek viszonylag rövid idő, három hónap áll a rendelkezésére arra, hogy kivizsgáljon egy ügyet, ez a panaszok tömeges érkezésekor, mint például tavaly az Erzsébet téri rendezvény feloszlatása után, jelentős munkaterhet ró a testület öt tagjára és munkatársaikra.

A testület munkájáról szólva megjegyezte: a panasztestület állásfoglalását az országos rendőrfőkapitány nem köteles elfogadni, amikor közigazgatási határozatot hoz a panasz elbírálásáról. Tapasztalatuk szerint egyébként a főkapitány indoklása (amelyben az esetek túlnyomó többségében elutasítja a panaszt) gyakran formális.

A szervezet szerint szükséges lenne a hatáskörük bővítése, erről Ferenczy Nóra beszélt részletesen. Mint mondta, gyakorlatilag az ombudsmanok jogosítványait szeretnék kiharcolni maguknak, hiszen a Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatilag egy kollektív ombudsmani testület.

Szükségesnek tartják a testületet felruházni azzal a jogosítvánnyal, hogy hivatalból is lefolytathasson eljárást, s a felvilágosításkérés részletszabályainak lefektetését is szeretnék elérni. A rendőröktől egyes ügyekben nyilatkozatot kérhetnek, de fontos lenne, ha ez ne önkéntes legyen, hanem meghatározzák, mikor lehet megtagadni a nyilatkozatot.

Kiemelte, hogy a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai bizonyos feltételek esetén ugyanolyan intézkedéseket foganatosíthatnak, mint a rendőrök, azaz előállíthatnak, bilincselhetnek, de ezen intézkedések ellen nem lehet a panasztestülethez fordulni, csak az eljáró szervhez; ezen is változtatni kellene véleménye szerint.

Kaltenbach Jenő megjegyezte: az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések, illetve bánásmód megelőzésére alakult bizottsága (CPT) június elején tette közzé Magyarországról készített beszámolóját. Ebben üdvözölte a panasztestület 2008-as életre hívását, valamint javasolta, hogy bővítsék a testület hatáskörét, hogy hivatalból is tudjon eljárást kezdeményezni, valamint nyomozati jogkört kapjon.