Kezdjük az elején! Piroska elment vadászni. A talált vadat megosztás nélkül mind megette, vagy ha úgy tetszik befalta. Na, most ha ezt átkonvertáljuk csokikra, meg gyorséttermi ételekre, akkor a „mozgást” már csak úgy érzékelheti a mi kis Piroskánk, mint hogy hoppá „felszaladt” pár kilócska. Tovább folytatva a gondolat szálát, ez egy természetes folyamat, hiszen aki eszik, az gyarapszik is. Nincs ebben semmi Einsteini komplikációs egyenlet.

Azt azonban mérlegelni kell, hogy a bevitt táplálék mennyire arányos testünk szerkezetével. Pici termetű embertársaink, ne vegyék készpénznek, hogy az 55 kilogrammos testtömeg még a vékony kategóriába sorolandó hableányt jeleníti meg. Egyébként ma már bárki utána kereshet az internet segítségével, hogy alkatához mennyi tömeget is „viselhet” legálisan.

Enni vagy nem enni?

A válasz igen és nem. Az igen a főétkezésekre, míg a nem az édességekkel történő nasizásra vonatkozik. Napjaink egyik divat betegsége lett, hogy eszünk, ha mérgesek vagyunk, ha szomorúak, ha örömünk van, de ha süt a nap, az is lehet egy ok, amiért egy tábla csokival jutalmazhatjuk magunkat. Mindezek mellett rendre vesszük az olcsóbb termékeket, általuk szennyezve testünket, mérgezve lelkünket.

Ezekre szoktuk mondani, hogy nem csupán mennyiségi éhezés létezik a világon, - amelyről a fejlődő országokból olyan sokszor érkeznek hírek-, hanem minőségi hiány is felléphet, melyről nem az adott gazdaság, hanem az adott személy tehet. Az esetek döntő többségében pedig nagyon valószínű, hogy még csak nem is tudjuk, hogy éhezünk!

A fogyókúra nem játék?

Ultrahangos kezeléssel, a test nyirokrészeinek masszírozásával, narancsbőr elleni készítményekkel passzívan érhetjük el a kívánt nyári formánkat. A reklámok mindent elkövetnek, hogy ezt belénk tudják sulykolni. Futással, tornázással, táncolással, s vitathatatlan tény, hogy a nemi élet fokozott „átélésével” pedig aktívan dolgozzuk le vagy fel, azokat az úszógumi képződményeket. Étrendünk átalakításával pedig csodás érzésben lehet részünk. Az egészségügyben jártas személyek ugyanis ezt állítják. (Ha ők hazudnak, én is!)

Számos módja létezik a mit mivel nem szabad enni kategóriának. S. Norbi a fitnesz gurunk egy könyvet is írt erről, melyet javaslok, a zsebünk mélyen tároljunk, hogy bármikor elővehessünk, mielőtt egy kanál levest bekanalaznánk. A napszakra lebontott „útikönyv” elengedhetetlen a notórius fogyókúrázóknak. Nézzük csak sorjában akkor mégis mit és mikor? Reggelire már most szólok kedves olvasók kevés lesz a fekete egy kis stressz szendviccsel megfűszerezve, táplálék bevitele gyanánt!

A kávé jöhet barna cukorral, édesítőszer nélkül, lehetőleg minél frissebb tejjel (a legjobb Manci tehén alól szervírozva). Joghurt, reklámnak helye itt nincs keksszel, barna vagy rozskenyérrel. Ebédre csak szárnyast fogyasszunk salátával, némi maggal és egy pohár „méregdrága” csapvízzel, amiben minden fontos ásványi anyagot megtalálhatunk, sőt éles szeműek még többet is, mint szeretnének!

Mi lehet a végjáték?

A túlkapások ezen a területen is évről évre megmutatkoznak. Egyre vékonyabbak, egyre törékenyebbek, és még annál is soványabbak akarunk lenni. A boldogság elérése átlépi azt a határt, melyet még korrigálni, irányítani tudunk, s az idő múlásával egyáltalán akarunk. Legutóbb például a Star magazin hasábján Tori Spelling feszített: ép testben épp, hogy élek kosztümben. A szülés után ugyanis esztelen diétázásba kezdett, minek hatására, alig 43 kilót nyom most alatta az a bizonyos mérleg.

Ha most azon gondolkodtok, akkor mégis hogyan tovább, érdemes komolyan elgondolkodni egy szakértő bevonásán. De ha elfogadtok egy tanácsot az, ne az internet hogyifogyi lapja legyen, majd megmondom lódoktorral…