Az eseményre eredetileg idén ősszel került volna sor, de a lengyel kormánygép április 10-i oroszországi katasztrófája nyomán korábbra kellett kiírni a választást. Az elnökválasztáson tíz jelölt indult. A legesélyesebb jelölt az elhunyt államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, aki az ellenzéki nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) elnöke, illetve a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) jelöltje, Bronislaw Komorowski ideiglenes államfő.

Közvélemény-kutatásokból ítélve kettejük közül Komorowskinak van nagyobb esélye a győzelemre, de a lengyel választók részvéte a családi tragédia miatt elmozdíthatja a mérleg nyelvét Kaczynski javára.

A TNS OBOP közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint Komorowskira a választók 41, míg Kaczynskira 31 százaléka voksolna. A július 4-én esedékes második fordulóban 58 százalékuk választaná Komorowskit és 42 százalékuk Kaczynskit. Más pártok jelöltjei gyakorlatilag esélytelenül indulnak.

Kaczynski halála után a lengyel alkotmány értelmében a parlamenti alsóház, a szejm elnökeként Bronislaw Komorowski automatikusan ügyvezető államfő lett. Az 57 éves politikus ezzel némileg kényes helyzetbe került, tekintve, hogy pártja, a kormányzó PO még a katasztrófa előtt rendezett belső választáson őt választotta elnökjelöltjének. Komorowski esélyeit növelheti, hogy a legnépszerűbb baloldali politikus, a volt miniszterelnök és külügyminiszter, a korábbi államfőjelölt Wlodzimierz Cimoszewicz is mellette tette le voksát, akárcsak Lech Walesa korábbi államfő.

Az előre hozott választáson közel 30 millió szavazásra jogosult polgár adhatja le voksát. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, második választási fordulóra kerül sor.