300 milliárdos adócsalást göngyölített fel a VPOP
Közel 300 millió forintos adócsalást derített fel a vám- és pénzügyőrség, az elkövetők munkaerőt közvetítettek gyárakba és üzemekbe, majd nem a ténylegesen kifizetett munkabér után fizették meg a közterheket, és a toborzott munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. A felderítésről hétfőn, sajtótájékoztatón számolt be a vám- és pénzügyőrség.
2010. június 21. hétfő 12:40 - HírExtra
Sipos Jenő szóvivő elmondta: az elkövetők Pest megyei vagy budapesti székhelyű munkaerő-kölcsönző cégeket alapítottak, amelyeket rövid ideig működtettek (általában egy évig), majd fantomizáltak azért, hogy eltüntessék azokat a hatóságok elől. A bűnügyben hét cég érintett, ebből három jelenleg is "aktív".
A húsüzemekbe, összeszerelő üzemekbe közvetített mintegy 1.800 munkavállalót nagyobb részét ugyan bejelentették az APEH felé, de nem a részükre valójában kifizetett munkabért után fizették meg a közterheket, és a munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. Volt, hogy a megrendelőtől 600 forintos órabért kaptak, de a munkavállalóknak csak 300-350 forintot fizettek ki.
Szilágyi Roland őrnagy, a vám- és pénzügyőrség közép-magyarországi regionális nyomozó hivatalának parancsnoka elmondta: a munkavállalók nem tudták, hogy a munkaközvetítő cég mekkora fizetésben állapodott meg a megrendelővel. Ezért nem is ők jelezték a hatóságnak a visszaélést.
Sipos Jenő elmondta: a nyomozók a közelmúltban két budapesti és 13 szolnoki és környékbeli településen tartottak házkutatást, és számlákat, szerződéseket, laptopokat foglaltak le, folyószámlákat pedig zárolták, és 100 millió forintot a házkutatás során is lefoglaltak. Egy pisztoly is előkerült.
Öt magyar férfit vettek őrizetbe gyanúsítottként (jellemzően Szolnok megyeiek), a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. Szilágyi Roland szerint nem a cégek ügyvezetőit helyezte a bíróság előzetes letartóztatásba, ugyanis azok "strómanok" voltak, és elmondásuk szerint csak üres papírokat, számlákat írtak alá, hanem a gazdasági társaságok "háttérirányítóit", akik részesültek az elcsalt pénzből. Ők mondták el a nyomozóknak, kik voltak a cégek operatív vezetői.
Ezek a személyek "nagy része bűnismétlő", korábban más jellegű bűncselekmények - zsarolás, kábítószerrel visszaélés - miatt voltak büntetve.
A bűncselekménnyel okozott kár 278 millió forint, de ez - és az elkövetői kör is várhatóan még bővülni fog. A jelenlegi adatok szerint 1.800 munkavállalót károsítottak meg 2008 utolsó negyedévében és 2009-ben.
Sipos Jenő elmondta: "a térségben keletkezett bűnügyi információ lapján" jutottak a bűncselekmény nyomára.
Forrás: MTI