Mi a tétje a mostani lengyel elnökválasztásnak?

A tét a lengyel félelnöki rendszerben megnyerhető elnöki hatalom, illetve, hogy az elkövetkező öt évben milyen politika fog érvényesülni. A széles elnöki hatalom Lengyelországban különös jelentőséget ad az elnök személyének és politikai elképzeléseinek.

A tét lényegében az, hogy a köztársasági elnöki pozíciót a Polgári Platform, mely polgári jobboldali, de erősen liberális jellegű, vagy a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság tudja majd megszerezni. A Jog és Igazságosságot, mint konzervatív alapon álló pártot erőteljesen támogatja a lengyel katolikus egyház, így a választáson az elnökjelöltet is.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Polgári Platformon belül két szárny van. Ezek közül az egyik a liberális, mely bizonyos politikusokat tekintve kissé hajlik a baloldal felé. A másik irányzat – melynek elsőszámú politikai megjelenítője a jelenlegi külügyminiszter Radoslaw Sikorski – a párton belüli konzervatív irányzat. A konzervatív szárnynak voltak kifogásai az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban.

Ez a megosztottság a kormányzáson mennyire csapódik le?

Eddig elég finoman kezelték a kétszárnyúságot, ami most a kampányhelyzetben a felszínre jött. Azt nehéz megmondani, hogy a kormányzásban ez hogyan fog jelentkezni. Annyi biztos, hogy láthatóak lesznek azok a belső feszültségek, amik eddig is megvoltak. Azért ez a feszültség nem olyan mértékű, hogy a kormányzás menetét befolyásolja – legalábbis innen megítélve számomra nem tűnik úgy.

Az viszont kézzelfogható, hogy a Polgári Platform népszerűsége csökken, melynek egyik oka, hogy a repülőgép-szerencsétlenség után a lengyel kormány hogyan állt hozzá a katasztrófa kivizsgálásához. A lengyel társadalomban nagyon nagy visszatetszést keltett, hogy a lengyel kormány nem volt elég határozott és nem volt elég szuverén az oroszokkal szemben.

A választásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy 2005-ben is hasonló volt az arány. Akkor Donald Tusk, jelenlegi miniszterelnök volt a Polgári Platform elnökjelöltje, Lech Kaczynskival szemben. Az arányok az első fordulóban hasonlóak voltak, ám a másodikban mégis elég fölényesen nyert Kaczynski.

Akkor akár fordulatra is lehet számítani?

Igen, akár ez is megtörténhet. A harmadik helyen a baloldali Napieralski futott be, amely 13,7 százalékot kapott, ami mutatja a lengyel baloldal lassan növekvő népszerűségét. A 2005-ös parlamenti választásokkor a lengyel társadalom nagyon keményen elküldte a baloldalt mindössze a szavazatok 11 százalékával tüntette ki. Ehhez képest a 13,7 százalék javulást jelent. A többi jelölt nagyon kevés baloldali szavazatot tudott elvinni, így ez a reális támogatottsága a lengyel baloldalnak. Látni kell, hogy a lengyel alapvetően jobboldali nép.

A második a baloldali szavazók kire fognak voksolni?

Elvben a baloldaliak inkább Komorowskira szavazhatnak, de valójában nem tudjuk, hogy az emberek hogyan szavaztak. Az biztos, hogy nem lehet egyszerűen összeadni a szavazatokat, ahogy arra matematikai és politológiai alapon következtetünk.

A Polgári Platformon belül is tartanak attól, hogy Kaczynski akár meg is fordíthatja a jelenlegi eredményt. Félő továbbá, hogy júliusban a párt tehetősebb szimpatizánsai nagyobb számban mennek nyaralni, mint az ellenfelek támogatói. Ez Kaczynskit helyzetbe hozhatja. Azt nehéz megmondani, hogy ez valós félelem-e, csak érdemes megemlíteni, hogy sok minden közrejátszhat abban, hogy ki hova szavaz, illetve hányan mennek el.

A két párt támogatói bázisáról azt lehet elmondani, hogy a Jog és Igazságosság inkább vidéki, kevésbé tehetős és kevésbé iskolázott szavazóbázissal, míg a Polgári Platform támogatói háttere inkább városi, jobb módú és magasabban képzett.

A V4 kapcsolatrendszerre milyen hatással lehet az elnökválasztás kimenetele?

A visegrádi együttműködés szempontjából nem sokat számít az elnökválasztás kimenetele. A két jelölt nagyjából azonos mértékű jelentőséget tulajdonít a visegrádi kapcsolatrendszernek.

Inkább arról lehet szó, hogy a konzervatív magyar kormányzati elit és a konzervatív lengyel elnök között szorosabb lehet a kapcsolat, mint a liberálisabb Polgári Platform elnökével. A lengyel-magyar viszonyban ez legfeljebb csak árnyalatnyi különbséget jelenthet. De igazán komoly minőségi különbséget ebben a tekintetben sem jelent a két elnökjelölt személye.

Lengyelország külkapcsolatainak egyik neuralgikus pontja az orosz-lengyel viszony. Erre milyen hatása lehet az elnökválasztás kimenetelének?

Az orosz-lengyel viszonyban rendkívül sokat számít. A repülőgépen az oroszellenes lengyel politikai elit halt meg. Eredetileg Jaroslaw Kaczynskinek is a gépen kellett volna lennie, mivel ő mégsem volt ott, így lényegében ő viszi tovább az oroszellenes vonalat.

Ezzel szemben testvére halálát követően, illetőleg az elnökválasztási kampányban Kaczynski a korábbiakhoz képest visszafogott volt.. Így egyáltalán nem biztos, hogy elnökként olyan oroszellenes lenne, mint ahogy korábban testvérével együtt politizált.

Ebben a változásban egyértelműen csak a szmolenszki tragédia játszott szerepet, vagy van más is a háttérben?

Kaczynski hozzáállásában a tragédiától függetlenül is beállt egy változás. Talán rájött, hogy a konfrontáció nem célravezető magatartás, ha egy egész országot képviselünk. A trauma, melyet egyrészt testvére halála, másrészt a hozzá emberileg és politikailag is közel állók elvesztése okozott, a katolikus beállítódásából adódóan előhívta a megbocsátást és valamiféle kompromisszumkészséget. Kaczynski fizikailag és lelkileg, sőt politikai értelemben is sokat változott.

Az EU-val kapcsolatban korábban Kaczynski, illetve a Jog és Igazságosság markánsan konzervatív, euroszkeptikus álláspontot képviselt. Ebben a tekintetben is döntő lehet, hogy ki lesz a lengyel elnök, nem?

Ebben a tekintetben a korábbi vonal fog érvényesülni. Komorowski úgymond eurooptimista, míg Kaczynski euroszkeptikus, sőt időnként europesszimista. De talán Kaczynskinél a hangnemében kevésbé konfrontatív megnyilatkozásokra számíthatunk.