A díj mellé - amely Czebe István üvegművész munkája - ezer euró is jár, míg a diákszekció nyertese 800 eurót vihet haza - közölte az MTI-vel Komlósi Orsolya programigazgató.

Mint elmondta, a díjról kilenc főből álló, nemzetközi zsűri dönt, melynek tagja Eddy Appels antropológus, dokumentumfilmes, a Beeld voor Beeld dokumentumfilm-fesztivál vezetője, Adina Bradeanu dokumentumfilmes, Kató Csilla, az Astra Filmfesztivál munkatársa, László Sára dokumentumfilmes, Eva Michalková, az Early Melons Nemzetközi Diákfilmfesztivál programvezetője, Müllner András, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Kommunikáció Tanszék docense, Papp Bojána televíziós és rádiós szerkesztő, rendező, Sasa Sreckovic, a belgrádi Néprajzi Múzeum kurátora, az Etnológiai Filmfesztivál menedzsere és Szirmai Márton filmrendező, szerkesztő.

"Minden évben fontos szempont, hogy olyan zsűritagokat is meghívjunk, akik nem kapcsolódnak közvetlenül a filmhez, de szakterületük révén felismerik az új, fontos beszédmódokat. Az idén több fesztiválszervezőt is meghívtunk, mert ők látják át leginkább a világ fesztiváljainak filmkínálatát" - mutatott rá Komlósi Orsolya, aki szerint 2007 óta, amikor nemzetközivé vált a Dialektus, híre ment a mustrának.

"A fesztivál jó hírét jelzi a sok nevezés, és az, hogy valamennyi zsűritag örömmel mondott igent a felkérésünkre" - tette hozzá a programigazgató, aki szerint ennek oka nemcsak a filmek minőségében keresendő, hanem a szakmai programokban is, a rendezvényt ugyanis minden évben műhelymunka, konferencia és retrospektív vetítés kíséri.

Komlósi Orsolya az idei programok közül kiemelte a "myDEER" elnevezésű workshopot, amelynek keretében kilenc filmes projektet fejlesztenek tovább. Az idei retrospektív vetítéssel pedig Zolnay Pál munkássága előtt tisztelegnek.

A programigazgató megjegyezte: ebben az évben eggyel kevesebb szekciót indítottak, mivel nem érkezett megfelelő mennyiségű magyar nevezés. A filmeket így három csoportba sorolták: a Sűrű leírás cím alatt az európai antropológiai filmek kaptak helyet, az európai dokumentumfilmek az Emberi történetek című szekcióban versenyeznek, a Diákmunka pedig a beküldött diákfilmek mustrája.

Komlósi Orsolya hozzátette: a magyar filmek minőségét jelzi, hogy kiválóan beilleszthetőek voltak az európai mezőnybe, noha más lehetőségek állnak egy nyugati filmes és egy magyar alkotó rendelkezésére. "A magyar filmek Magyarországról szólnak, a legritkább esetben engedhetik meg maguknak a hazai filmesek, hogy külföldön forgassanak. Nyugat-Európában ez nem így van. A legtöbb nevezés például Németországból érkezett, de a legtöbb film nem német problémáról szól" - említette példaként.

A diákfilmek közül a Gaucsók: Aki nem száll fel, nem eshet le című alkotást emelte ki Komlósi Orsolya, hozzáfűzve, hogy a kihalás előtt álló életmód, a lóháton élő gaucsók kultúráját ismerheti meg belőle a közönség.

Felhívta a figyelmet a Bagyéli pigmeusok a világ peremén című alkotásra is. "Az egyik nagy kedvencem ez a film, hiszen egy kis közösségről szól, amelynek rendkívül hasonló problémái vannak, mint nekünk, magyaroknak. Ám amikor a szükség úgy hozza, hihetetlenül szorosan összefognak" - tette hozzá.

Másik kedvence a Üdvözöljük Észak-Koreában! című cseh film, amely 27 cseh utazó kalandjait követi nyomon. "A rendező a kreatív dokumentumfilm hagyományait követi, azaz személyesen is erősen benne van a filmben. Meghirdettetett egy utazási irodával egy nyaralást Észak-Koreába, és a jelentkezők reakcióin keresztül mutatja be a diktatórikus országot" - mondta Komlósi Orsolya.

A magyar filmek közül kiemelte Kovács Kristóf Malaccal teljes című alkotását és Nordin Eszter rendezését, a Roma álmot. Ez utóbbiban egy roma család emigrációval próbál kilátástalan helyzetén javítani. "Angliába mennek, ha jól emlékszem, Boltonba, ahol már egy nagyobb roma közösség él. A film két éven át követi nyomon a beilleszkedésüket" - tette hozzá a programigazgató.