2024. november 22. - Cecília

A GDP legalább egy százalékát a tudományra kellene költeni?

A bruttó hazai termék, a GDP több mint egy százalékát kell a tudományra költeni a jövőben, a gazdaságot pedig minél jobban képzett emberekre kell építeni - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásokért felelős miniszter kedden Budapesten.
2010. június 22. kedd 12:21 - HírExtra
A Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon című konferencián a tárca vezetője rámutatott: a mostani kormány nehéz helyzetet örökölt, első akciótervének 29 pontja viszont garancia arra, hogy "a válsággal küszködő országok között összeszorított fogakkal ugyan, de előre nézhetünk" az oktatás, a kutatás és az innováció területén is.

Megemlítette, hogy a kutató- és kiváló egyetemek felelőssége, hogy "jól használható ismereteket és a nemzeti kultúra alapjait adják át", egyúttal azt a kívánalmát is kifejezésre juttatta, hogy "a felsőoktatásban ne kelljen korrepetálni a hallgatókat" azokból a tananyagokból, amiket már korábban meg kellett volna tanulniuk.

Pálinkás kiemelte

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében kiemelte: kiírtak egy pályázatot a kutatóegyetemi címre, ezen maximum 100 pontot lehetett elérni. Ebből az elmúlt időszak tudományos teljesítményéért 85 pontot, az intézmények jövőre vonatkozó programjaira pedig 15 pontot lehetett elérni. Minimum 70 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy ezt címet elnyerjék, s az MTA elnöke által vezetett 5 tagú zsűri adta a pontszámokat.

Kitért arra, hogy a cím odaítélésében szempont volt a doktori képzés és a publikációs tevékenység intenzitása, a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek száma, illetve súlyoztak a tudományos fokozatok között is. A doktori iskolák, valamint az egyetemi dolgozók publikációinak, hivatkozásainak száma alapján 4-5 egyetem emelkedik ki a többi közül.

Támogatni a kutatóegyetemeket

Megfogalmazta azt az elvárását, hogy a kutatóegyetemek támogatását a későbbiekben növelni kell, illetve azt, hogy több egyetemen kellene növelni a kutatócsoportok számát.
Hudecz Ferenc, az ELTE rektora köszöntő beszédében rámutatott: "a tudás és a minőségi felsőoktatás jelentőségét mutatják a kutató- és kiváló egyetemek", emellett azonban az intézményi jellegzetességeket érvényesíteni kell.

A kutatóegyetemeken nemzetközileg elismert tudományos kutatások folynak, melynek eredményeként "a tudás a gyakorlatban felhasználható lesz, és ez segíti a gazdaság teljesítményének fejlesztését".

Utalt arra: az öt kutatóegyetem létre kívánja hozni a kutatóegyetemek együttműködését, "hogy megbízható partnerek legyenek a tudás szolgálatában".

Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásban elhibázott a hallgatói létszám alapján való finanszírozás, ezért ki kell alakítani a minőségi alapú költségvetési támogatást. Ennek kivitelezése érdekében azonban a képzés minőségét folyamatosan ellenőrizni kell.

Kutatóegyetem címmel rendelkezik a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetemi címet kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.

A címeket április 16-án adta át a Parlamentben Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök, Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter és Pálinkás József.
Forrás: MTI/hirextra
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását