A Terra Recognita Alapítvány munkatársával, Kollai Istvánnal beszélgettünk a szlovákiai eseményekről, lehetséges szlovák politikai lépésekről.

Milyen politikát vár az új szlovák koalíciós kormánytól a kisebbségi politika terén?

Hasonló a politikai helyzet Szlovákiában, mint 1998-ban. Akkor a magyarellenes intézkedésekkel és jogszabályokkal fémjelzett Mečiar kormány veszített a választásokon, és az új kormányban helyet foglaltak a magyarok egy liberális jobbközép részként. Az várható, mint annak idején, hogy a nyelvtörvény funkcionális elemeit neutralizálják, semlegesítik. Az is elképzelhető, hogy a kisebbségi nyelvi jogokról szóló törvényt esetleg bővítik, és standardokat csatolnak az államnyelvtörvényhez, amely a pozitívan hatna a magyarokra.

Fontos megjegyezni, hogy az államnyelvtörvény megszüntetése, eltörlése nem várható, inkább annak „eljelentéktelenítése”, mint anno a Mikulás Dzurinda vezette kormány tette. Akkor nem alkalmazták, de facto nem volt a hatályos jogrend része. Valószínűleg ugyanezt a lépést fogják alkalmazni.

Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban várható-e változás?

Beszéltek arról az ellenzéki pártok, hogy nem akarják olyan szigorúan venni, mint Fico tette. A magyar kettős állampolgársági törvénnyel kapcsolatban pedig nem lehet tudni, milyen elmozdulások történnek. Ami még felmerült a koalíciós tárgyalásokon-és érdemes említeni-hogy a kisebbségi kultúra finanszírozásáról lesz egy külön törvény. Ez azért lenne fontos, hogy ne egy-két magyar nemzetiségi minisztériumi osztályvezetőn és a magyar párt koalíciós jelenlétén múljon az, hogy a magyaroknak mennyi pénz jut a büdzséből a kultúra terén. Ez tényleg fontos dolog lenne.

Ön szerint a Bugár Béla által vezetett Híd-Most milyen szerepet tölthet be a kormányban, és mi várható tőlük?

Bugár Béla a kislépések politikáját akarja folytatni, nagy áttörésre ők sem számítanak bizonyos kérdésekben. Inkább gyakorlati, a hétköznapi életre mért hasznokat szeretnének elérni. Ilyen lehet például a dél-szlovákiai fejlesztések elindítása, regionális fejlesztések támogatása. Igaz ezekhez nem könnyű megnyerni a szlovákiai pártok támogatását.

Ezen kívül természetesen cél a magyar kisebbségi nyelvi kulturális jogok fejlesztése. Ami érdekes lehet, hogy sikerül-e a Híd párt frakciójában ülő két szlovák képviselőt olyan munkára alkalmazni a médiában, a törvényhozásban, amelyben a magyaroknak végső soron megfelelő kisebbségi jogokat képviselnek. Plusz, hogy a hatásuk a szlovák frakciók felé nagyobb lesz-e, mintha a magyarok képviselnék a saját érdekeiket.

Amit tehát a Híd fog folytatni, azt mondhatjuk egy kísérletnek is. A szlovák politika összezártsága miatt is a szigorúan vett etnikai érdekegyesítés eddig nem volt éppen sikeres, tehát egy ilyen kísérletnek meg van a létjogosultsága.