Mit tud tenni a gyanútlan felhasználó, ha lelopják a fényképét egy közösségi oldalról, és felteszik egy másik oldalra?

Felszólíthatja a másik oldalt, hogy törölje a fényképet, mivel nem az ő hozzájárulásával került ki. Ha valaki egyszer közzétette a fényképét, nem jelenti azt, hogy lemondott a fényképhez fűződő jogokról. Ebben esetben, ha a másik közösségi oldal figyelmét felhívja arra, hogy a személyhez fűződő jogai sérültek, ezért távolítsák el a fényképet, akkor ők ezt kötelesek megtenni.

A napiszar.com például amerikai szerveren működik, és nem lehet őket elérni. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az ezzel a legnagyobb probléma, hogy amerikai szervertárolók különféleképpen járnak el. Általában kihasználják azt, hogy a tengeren túlon vannak, és nem foglalkoznak az európai jogszabályokkal. Náluk a személyhez fűződő jogok jóval alacsonyabb színvonalon működnek, mint nálunk. Máshogy védik ezeket jogokat, mint mi, európaiak. Többnyire a fülük botját sem mozdítják az ilyen feszólításokra.

Ugyan ez volt a probléma annak idején a kuruc.infóval is. Nem lehet ellenük fellépni. Az amerikai szerverszolgáltatók döntő többsége még alapvető adatokat sem ad ki, például azt sem, ki regisztrálta a szervert. Az amerikai hatóságok pedig csak abban az esetben járnak el, ha az ő törvényeik szerint jogsértő az adott gyakorlat.

Mi számít jogsértő adatnak a tengeren túl?

Többek között a terrorizmus. A kuruc.infóval szemben például ez, és még egyéb államellenes bűncselekmények gyanúja volt, ami ellen fel tudott lépni a magyar hatóság, de adott esetben, a személyiségi jogokra vonatkozóan valóban, szinte reménytelen a harc. Tehát egy magyarországi személyiségi jogsértés ellen egy amerikai hatóság nagy valószínűséggel nem fog eljárást indítani.

Semmit sem lehet tenni?

Mindenképpen írni kell a szerverszolgáltatónak: vagy sikerül, vagy nem.

A munkáltatók gyakran használják a közösségi oldalakat arra, hogy nyomozzanak beosztottjaik után? Ez rendben van?

Ez etikai kérdés. Hogy mi számít etikusnak, arról nehéz állást foglalni, nem is szeretnék. Ha valaki közzétesz magáról egy adatot, nyilvánosságra hozza azt, akkor tudomásul kell vennie, hogy azt az adatot lényegében bárki felhasználhatja.

Egy közösségi oldalon, ha egy felhasználó törli magát, a szolgáltató ezt nem feltétlenül rögtön teszi meg. Az iwiw-en például ez öt napban van maximálva. Mi történik akkor, ha ebben az öt napban él vissza valaki egy személyes adattal?

Ha a felhasználó regisztrál, akkor elfogadja az oldal felhasználási feltételeit, amiben ez benne van. Tudomásul veszi, hogy az oldal ingyenességét többek között az biztosítja, hogy nem áll minden felsználó mögött egy munkatárs, aki fogja a kezét, és adott esetben az ilyen kérdésekkel foglalkozik. Ha ilyen probléma történik, döntő többségben a felhasználók a saját felelőtlenségüket próbálják a szolgáltatóra hárítani.

Hozzá kell tenni, baj csak akkor állhat elő, ha valaki olyan adatokat tölt fel magáról, amelyekkel vissza lehet élni. A leghatékonyabb védekezés: ne töltsünk fel magunkról olyan adatokat, amik később kellemetlen helyzetbe sodorhatnak minket.

Van konkrétan egy törvény, vagy jogszabály, ami internetes visszaélésekre vonatkozik?

Nincs. Szerte szét, mindenhol vannak a kérdésre vonatkozó jogszabályok. Foglalkozik ezzel például a polgári törvénykönyv, az adatvédelmi törvénykönyv, a reklám törvény, elektromos kereskedelmi törvény.

Komolyan lehet venni egy közösségi oldalt? Hisz ez nem hivatalos...

Arról a munkáltatókat kell megkérdezni, mit vesznek komolyan és mit nem.