Történelmi minta követés állhat a Schmitt Pál-jelölés históriájának hátterében. Vagy valami más. A lojalitás. Utóbbiról írnak mindenhol. A mintakövetésről még nem hallottunk. Most igen. Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk.
2010. június 29. kedd 07:23 - vuko
Schmitt Pált jelölte a Fidesz köztársasági elnöknek, és ezzel együtt ki is jelenthetjük, hogy ő lesz az új államfő augusztus 5-től. Addig még Házelnöki feladatait végzi. De miért, milyen megfontolásból jelölték Schmittet Házelnöknek, ha már a pletykák szerint lehetett tudni, hogy őt akarja a jobb oldal államfőnek?
A köztársaság elnök feladatai- és hatáskörei
A köztársasági elnök
- képviseli a magyar államot,
- a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt,
- megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
- kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
- népszavazást kezdeményezhet,
- adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
- dönt az állampolgársági ügyekben,
- dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
- a fegyveres erők főparancsnoka,
- a Szent Korona Testület elnöke.
Először is van egy történelmi mintánk.
Göncz Árpádot 1990-ben Házelnökké választották, majd – szintén nagyon rövid periódus után – államfőnek jelölték és meg is választották. Úgy is lehet értelmezni a mostani helyzetet, hogy ha a baloldal egyszer ezt megcsinálta, akkor a jobboldal is megcsinálja.
Ugyanakkor könnyebben meg lehet érteni a Fidesz politikáját, ha kontrasztot látunk a baloldal vélt vagy valós cselekményeivel. A jobboldali véleményvezérek ismerik és használják azokat a toposzokat, amik felbukkannak a jobb oldalon a baloldallal kapcsolatban. Ha ezt konkretizáljuk, akkor Göncz Árpádot lehet párhuzamba vonni Schmittel. Göncz is mint Házelnök úgymond a „pártok fölé” került, pártok között kellett közvetítenie a Házbizottságban. Másodsorban, ha Schmitt Házelnökként képes erre a pártok közötti közvetítésre, akkor, mint köztársasági elnök is képes a pártok felett állni.
Ezen kívül lehet valamilyen más okot is találni Schmitt Házelnöksége kapcsán?
Szerepet játszhatott az is, hogy először haza kellett „hozni”, hiszen korábban Európai parlamenti alelnök volt. Szerintem nem akarta a Fidesz, hogy mint valami ejtőernyős bukkanjon fel uniós pozícióból, és kapjon államfői jelölést. Áprilistól júliusig pedig jobban megismerhette a jelenlegi belpolitikai viszonyokat.
Milyen államfői magatartás, felfogás várható Schmitt Páltól?
Államfői tisztségnél még jól jöhet az a külföldi kapcsolatrendszer, amit még a Nemzetközi
Olimpiai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél felépített. Lojalitása miatt valószínű, hogy fékezett habzású elnök lesz, lojális lesz a kormányhoz. Az ő világnézete és a mostani kormánytöbbségé közel áll egymáshoz. Ezáltal nem várható ideológiai konfliktus, mint Sólyom László és a parlamenti pártok között.
Csak ideológiai nézeteltérés volt a pártok és Sólyom között?
A konfliktusok között mondhatjuk Sólyomnak a civilek erősítését szolgáló lépéseit, vagy, hogy nem egyeztetett a pártokkal ott, ahol az alkotmány nem írja elő az egyeztetési kötelezettséget a személyi kinevezések előtt. Schmitt Pál valószínű, hogy ilyen tekintetben együttműködőbb lesz, és közelebb is áll a pártpolitikai logikához, mint Sólyom, aki inkább a civil, szakmai logikát képviseli.
Majd meglátjuk, hogyan sikerül Schmittnek elsajátítani új szerepkörét, és kíváncsian várjuk a lazább természetű Schmitt Pál első megnyilvánulásait. Konfliktusokra nem lehet számítani. Legalábbis kormányoldalról...
