Az illetékes ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy - tekintetbe véve a parlamentnek benyújtott, a közmédiumokat is érintő, s már végszavazás előtt álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás menete. Azt, hogy kik a pályázat leadói, a titkárság illetékese nem mondta el, csak annyit lehet tudni, hogy csütörtökön lesz borítékbontás.

Nem adta be a pályázatát Szayly József, a közrádió alelnöke. Döntésének okát az MTI-nek az alelnök úgy magyarázta, hogy a parlament előtt lévő törvényi változtatási szándékok miatt "okafogyottá vált" az indulása. Ha azonban kialakulnak az új törvényi keretek, szakmai vezetőként megméretteti magát - tette hozzá.

Két másik pályázó, Heal Edina, a Sláger Rádió volt vezérigazgatója és Balogh Gábor ügyvéd sem adták be pályázatukat. Döntésük okát nem kommentálták az MTI-nek.

Such György jelenlegi rádióelnök a Népszava június 12-i számában úgy nyilatkozott, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Márciusban még azt közölte az újraválasztását napirendre tűző rádiós kuratóriumnak írott levelében, hogy a pályázat nélküli hosszabbítás lehetőségével nem kíván élni. A levélben akkor azt írta: kész megpályázni a tisztséget, ha a "demokratikus politikai erők egyöntetű támogatását sikerül ismét elérni." Akkori döntése indokaként az MTI-nek azt mondta, hogy a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökségben nem volt konszenzus a jelöléséről.

A Magyar Rádió elnöke így csak július 31-ig vezeti a közmédiumot. Such Györgyöt szerdán az MTI nem tudta elérni.

Mint azt korábban az MTI megírta, április 14-ig hatan vásárolták meg a Magyar Rádió elnöki posztjára kiírt pályázat dokumentációját. Az elnöki posztért eredetileg indult Such György, a közrádió jelenlegi elnöke, Szayly József rádió-alelnök, Heal Edina, a Sláger Rádió volt vezérigazgatója, illetve Balogh Gábor ügyvéd, rádiós rendező. Az ötvenezer forintos pályázati anyagot két olyan személy is megvásárolta, aki nem járult hozzá nevének közléséhez.

A Magyar Rádió Közalapítvány illetékese nem tudta megmondani, hogy - tekintetbe véve a közmédiumokat is érintő, végszavazás előtt álló törvényjavaslati csomagot - végül mi lesz az elnökválasztás menete.

Az új szabályozás értelmében megszűnne a Magyar Rádió Közalapítvány, továbbá a Fidesz médiacsomagjának a médiát és a hírközlést szabályozó törvényjavaslata szerint a közmédiumoknak, így a Magyar Rádiónak nem elnöke, hanem vezérigazgatója lenne, a vezérigazgatót pedig a létrejövő Közszolgálati Közalapítvány nevezné ki.

A jelenlegi szabályok értelmében a tizenöt tagú kuratóriumi elnökség kétharmados arányú szavazatával terjeszti a társadalmi kurátorokkal kiegészült testület elé az új elnök személyét. A megválasztáshoz a nagykuratórium szintén kétharmadának támogató szavazata szükséges.

A jelenleg hatályban lévő médiatörvény továbbá úgy rendelkezik, hogy ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik.

Az eredeti kiírás szerint az elnökről július végéig kell döntésnek születnie. Az új elnök 2010. augusztus 1-jétől négy évre tölthetné be a posztot.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne.

Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást, amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát

A csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható.

A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a végszavazást.