Bakondi: az árvízi védekezés intenzív szakasza lezárult
Az árvíz elleni védekezésben részt vett állami szervek költségeinek összege 14 milliárd forint volt, ennek személyi juttatásokra vonatkozó részét 100 százalékig, az egyéb költségeket átlagosan 60 százalékig már kifizették - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.
2010. július 1. csütörtök 17:05 - HírExtra
Az érintett szervezeteknek eddig 9,2 milliárd forintot utaltak át.Az önkormányzatok árvízi védekezéseinek költségeiről Bakondi György elmondta: ez a felmérések szerint 5,1 milliárd forintot tett ki, ebből azonnal folyósítottak 2,4 milliárd forintot, s a többit is átutalják megfelelő ütemezéssel.
A megsemmisült magántulajdonú épületek lakóinak a biztosításból, önerőből, karitatív segítségből nem fedezhető károk enyhítéséhez az ország hat megyéjének 37 településén 317 magánház esetében 3,17 milliárdos segítséget nyújt a kormány.
Kiemelte: az árvízi védekezés intenzív szakasza tulajdonképpen lezárult, még néhány 100 kilométeren vannak védekezési munkálatok, ezek azonban központi erőfeszítést már nem igényelnek. Májusban és júniusban 11 megyében hirdettek veszélyhelyzetet - idézte fel, hozzátéve: a legsúlyosabb helyzet Borsodban állt elő, ott ötezer embert kellett kitelepíteni.
A védekezés után megtörtént a szúnyogirtás, a fertőtlenítés, a védőoltások beadása, a visszatelepítés, ahol lehetséges, s mostanra készen áll a térség a helyreállításra és az újjáépítésre - mondta.
Bakondi György szólt arról is, hogy a települési keretösszeg megállapítására a belügyminiszter kapott felhatalmazást. A keretösszeg alapján a helyi önkormányzat értesítést kap, rendeletet alkot, s ennek alapján dönt a képviselő-testület a magánszemélyek támogatásáról - ismertette a támogatások utalásának menetét. Ezután szerződést kötnek az érintettekkel, s így a magánszemély vagy lakásvásárláshoz, vagy -építéshez kaphat segítséget.
Az OKF vezetője elmondta, a kormány arról is döntött, hogy az építési hatóságok az adott térségben egyszerűsített eljárással határoznak a szükséges kérdésekben, illetve ahol nagy károk vannak, kihelyezett építési hatóságok hoznak döntést. A belügyminiszter várhatóan hétfőn köt megállapodást a karitatív szervezetekkel a magánszemélyek ellátásában való közreműködéséről - jelezte.
Emellett a tervezési, építésvezetési, műszaki ellenőrzési feladatokhoz is segítséget nyújt a kabinet - tette hozzá az OKF vezetője. A kormány felkéri a helyi önkormányzatokat, hogy az adományok elosztásakor átlátható rendszert alakítsanak ki.
Beszámolt arról, hogy ő maga péntek délelőtt találkozik a megyei közgyűlési elnökökkel, és egyeztetik a helyreállítás és újjáépítés feladatait, majd kedden a támogatásra leginkább rászoruló települések vezetőivel, polgármesterekkel, jegyzőkkel tárgyal.
Beszámolt arról is, hogy egyeztetett a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkárával, hogy pontos adatok legyenek a biztosítási költségekről.
A kormány a következő üléseken visszatérően tárgyal majd a helyreállítás és újjáépítés menetéről, és rövidesen határozni fog a helyreállításhoz szükséges engedélyezési, hatósági eljárások gyorsításáról és illetékmentességéről. Dönteni fognak az Út a munkához program vállalkozások általi igénybe vételéről, illetve a közmunkaprogramok szükség szerinti módosításáról a bontási, a romeltakarítási munkálatok támogatása érdekében. Előterjesztést tárgyal meg a kabinet az uniós fejlesztési források felhasználásáról és a pályázati összegek gyorsított lehívását lehetővé tévő jogszabály-módosításról.
Döntenek továbbá az árvízi védekezés során a gátátvágással vagy vízkormányzással okozott károk megtérítéséről; ennek előzetesen becsült összege mintegy hárommilliárd forint.
Külön központi fejlesztési programot indítanak az önkormányzati kötelező feladatot ellátó építmények helyreállítása érdekében - jelezte. Eddig az önkormányzatok által bejelentett kárigény 14,3 milliárd forint - mondta.
Az állami és önkormányzati utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk helyreállításáról is határoznak majd, valamint a helyreállításoknál a településrendezési és építési követelmények módosításáról, vízügyi és polgári védelmi szakhatósági közreműködés bővítéséről, hogy árterületen ne lehessen építési engedéllyel építeni.
Kitért arra is, hogy döntenek az uniós szolidaritási alapból történő támogatások igényléséről, s az agráriumban és a vízvédművekben keletkezett károk költségeiről, ezek összege előzetesen becslések szerint meghaladják a 100 milliárdot.
Az év második felében külön foglalkoznak az árvízi térségekben rohammunkában felépített ideiglenes védművek tartós fenntartásának lehetőségével, és felülvizsgálják a Vásárhelyi-tervet is - jelezte Bakondi György.
Forrás: MTI