Réthelyi: Biztosítani kell a személyi és anyagi feltételeket az egészségügyben

Magyarország legnagyobb katolikus kórházának rendezvényén a tárca vezetője kiemelte: rendezett viszonyok között működő egészségügyre ma is nagyon nagy szükség van. Fontos feladatnak nevezte, hogy a kormányzat "az egészségügyben hősiesen dolgozó szakemberekkel együttműködve visszaállítsa a magyar egészségügy működőképességét", ehhez pedig az irgalmasrend eddigi tevékenysége példát ad.

Réthelyi Miklós arról beszélt, hogy az egyházi kórházakat ért eddigi igazságtalanságokat "kiegyenlíti a kormányzat", és javítja majd a helyzetüket. A kórházak vezetőivel folytatott tárgyalásukon megismerték speciális gondjaikat, és "együttműködési megállapodás született, amelynek megvalósítása a következő hónapok munkája lesz".

Fontosnak nevezte, hogy "észrevegyük, hol van a legnagyobb baj", ennek elhárításában pedig a jómódúaknak is részt kell venniük. Az egészségügyben dolgozók munka- és életkörülményeit javítani kell, hogy hivatásukat minél jobban ki tudják teljesíteni - mutatott rá.

Kitért arra, hogy az önkéntes beteglátogatóknak is nagy a feladatuk, s egyre többen jelentkeznek erre a munkára, mert - mint mondta - felnövőben van egy nemzedék, amelynek a szolidaritásérzéke kimagasló. A korábban nyugdíjazottak is egyre többen választják az egészségügyi karitatív munkát - tette hozzá.

Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője kiemelte: a keresztény gyógyító kultúra szellemiségére "ma legalább akkora szüksége van az emberiségnek, mint ötszáz évvel ezelőtt". A kormányzattól azt kérte, hogy "engedjék őket egy kicsit többet dolgozni", mert "nagyon nagy gondok közepette éltük végig ezt a tíz évet".

Utalt arra, hogy jelenleg csak az egyötödét végezhetik annak a munkának, amit tíz évvel ezelőtt végezhettek. "Ilyen feltételek közepette az intézmény jövője kétséges" - fogalmazott.

Kozma Imre emlékeztetett arra, hogy 2000. július 1-jén indult el újra a kórházi szolgálatuk. Megemlítette, hogy Magyarországon az irgalmasrendiek már a XVII. században kórházrendszert építettek fel, "amikor a legnagyobb volt a nyomor". Ők alapították az első patikákat, és "ők fordultak először az elmebetegek felé is", sokáig egyedül az országban.

Budán 1794-ben kaptak letelepedési engedélyt, és rövidesen elérték, hogy minden tíz betegre jutott egy ellátó személyzet. A második világháborúig ez volt a műszakilag legfejlettebb, és a dolgozókat tekintve a legkvalifikáltabb kórház - közölte.