Módosítják a közbeszerzési törvényt?
A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése a célja a közbeszerzési törvény módosításának, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken terjesztett a parlament elé.
2010. július 2. péntek 22:32 - HírExtra
Az új szabályok közül kiemelésre érdemes az, hogy az ajánlatkérőknek kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával már a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre. A törvény nem engedi meg azt, hogy egy beszerzést feldaraboljanak csak azért, hogy a kisebb egységekre ne kelljen kiírni közbeszerzést.
Ezt kötelező egybeszámításnak hívják, de az építési beruházásoknál a módosítás megengedi a szétválasztást, amellyel szintén a kisvállalkozók járnak jól, mivel nem a közösségi, hanem a nemzeti eljárásrendet kell alkalmazni.
Az ajánlattevő pénzügyi alkalmassága az ilyen eljárás egyik kritikus pontja. A módosítás szerint akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt is ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet akkor, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét.
Jelenleg az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti árbevételű cégeket zárhatja ki a közbeszerzésből azzal a céllal, hogy a kisebb társaságok kapjanak munkát. A módosítás után ez a határ 100 millió forintra csökken.
Különösen a kis cégeket hátráltatja az ajánlatokhoz csatolandó sok igazolás. A módosítás lehetővé teszi, hogy a különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást beadni.
Szintén a kisebb cégeket segíti az a szabály, hogy ha alvállalkozóként kívánnak részt venni a közbeszerzésben, akkor nekik nem, csak a fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentációt.
A körbetartozás enyhítésére is van szabály a javaslatban. Amikor a fővállalkozó részszámlát nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie azt, hogy az általa igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A javaslat indoklása szerint ez a szabály feleslegessé teszi a fedezetkezelőt. Egy másik előírás szerint a késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket két évre ki kell zárni a közbeszerzésekből.
Amennyiben egy cég 25 százalékot meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként kell szerepeltetni a közbeszerzésben.
Forrás: MTI
mind a törvénykezés, mind a törvény alkalmazás terén beivódott a redszerbe. A Gyurcsány gazdasági mechanizmus vívmánya.
Ennek felszámolására csak a Btk. alkalmazása alkalmas.
A letöltendő börtön kilátása esetében senki nem merne tartozni, kifizetetlenséget halmozni. Volt már rá példa. Csak az nem jött túl jól az országnak,pl.: az olajos pénzek hazajövetelének kezelése esetében.
Tessék mondani miért természetes az ha kenyeret vásárolok csak akkor jöhetek ki a boltból vele, ha kifizettem és a kiskorút is elzárhatják már ha nem?!
De milliárdos tételekre rugó elkövetésekre van ideológia, ha törvény nincs is!!!?
A baj az, hogy ez a gazdaság minden szegmensében megjelent, ahol a kézpénzes forgalom nem valósul meg. A tartalékok elfogytak, a ki nem fizetések mögött emberek családok vannak.
Ebben a környezetbenúj generációk nőnek fel. Az elkövetői réteg új nemzedéke már természetes üzleti tevékenységként értékeli, a szenvedő meg nem kér belőle. De már az országból sem biztos. A lehetőségeiket is elhagyják!
No ezen kell változtatni! Tudom nagy aréteg aki jól él belőle, de ők nem igazán termelő típusúak, a lenyúlók pedig nem viszik előre a szekeret, hanem a pénzük eltüntetésével és újabb megszerzésével foglalkoznak.
Ki teremt így az országban fejlődést és munkahelyeket, életre való értéket?!!
Ésa. 1,23