Az immár hagyományos rendezvényen mintegy tizenöt miniszterelnök és külügyminiszter vesz részt. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. Jadranka Kosor horvát kormányfő a kétnapos tanácskozást megnyitva hangsúlyozta: a jelenlévőket az a cél vezérli, hogy idővel megvalósuljon a délkelet-európai országok betagozódása az euroatlanti politikai és biztonsági szervezetekbe.

Ivo Josipovic horvát államfő úgy vélte, a térségbeli országok európai uniós csatlakozása döntő módon meghatározza majd a világ e szegletének fejlődését. Josipovic megjegyezte: az Európai Uniónak (EU) és a dubrovniki tanácskozásnak is világos üzenetet kell megfogalmaznia, mégpedig azt, hogy az EU-ban valamennyi délkelet-európai ország számára van hely.

A nyugat-balkáni országok közül Horvátország áll a legközelebb az EU-csatlakozáshoz, amely Zágráb reményei szerint 2012 körül megvalósulhat. Szlovénia már tagja az EU-nak.

A dubrovniki tanácskozáson az EU-tagállamok vezetői közül megjelent Francois Fillon francia, Bojko Boriszov bolgár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a nyugat-balkáni országok vezetői közül Sali Berisha albán, Hashim Thaci koszovói, Milo Djukanovic montenegrói kormányfő. Jelen van Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa is, valamint a NATO és más nemzetközi szervezetek tisztségviselői. Szerbia a koszovói jelenlét miatt elhárította a dubrovniki meghívást.

Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter elmondta, hogy az értekezlet alkalmából az Adriai Charta tagállamai - Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró - és Koszovó külügyminiszterei megvizsgálták ezen országok közös részvételének lehetőségét a NATO-vezetésű afganisztáni nemzetközi biztonsági erőben (ISAF).

Az Adriai Chartát 2003-ban hozta létre az öt balkáni ország és az Egyesült Államok, az együttműködés célja a részt vevő balkáni államok NATO-csatlakozásának támogatása.