Zöld Forradalom

Hétfőtől a kolozsvári Horia Demian sportcsarnok előtt ingyen kölcsönözhetnek bicikliket az arra vágyók. Egyszerre két órát lehet tekerni, és a kölcsönzési procedúra is igen egyszerű: pusztán egy személyi szükséges és egy formanyomtatványt kell kitölteni.

A Green Revolution és a Raiffeisen Bank által kezdeményezett I'Velo projekt már egy ideje fut Bukarestben: a főváros különböző pontjain elhelyezett 600 biciklit hetente 7000 személy használja. Az I'Velo-biciklik szombattól Marosvásárhelyen is kölcsönözhetőek – jelentette szerdán a transindex.ro erdélyi hírportál.

A tervek szerint hamarosan több nagyvárost (például Iasi és Konstanca) is bekapcsolnak a projektbe, 2011-ben pedig újabb városokat látnak el biciklivel. A projekt a román környezetvédelmi minisztérium és EU-s pályázatok támogatásával valósul meg.

Mától online is követhető a kerékpáros számláló!

A gombamód szaporodó ingyenbicikliket nemcsak sárgulva nézi a HírExtra szerkesztősége, még a nyálunk is csorog a mennyiség láttán. Kíváncsiak voltunk, vajon mikor számolhatunk be arról, hogy Magyarországon is terjed az ingyenes biciklikölcsönzés.

A Magyar Kerékpárosklub elnökével, László Jánossal beszélgettünk.

Létezik ma Magyarországon a romániaihoz hasonló biciklis rendszer?

Magyarországon is vannak hasonló kezdeményezések. Budapesten például az Óbudai Önkormányzat egy kereskedővel közösen létrehozott egy helyi rendszert. Ennek segítségével a lakosok napi 200 forintos áron használhatják a kerékpárt.

Eltér ettől a rendszertől az, amivel Európa több nagyvárosában találkozhatunk. A Bécsben vagy Párizsban alkalmazott megoldások sokkal nagyobb beruházással készültek, több ezer kerékpárt biztosítanak a közlekedők részére. Egy előzetes regisztráció után a depókban kihelyezett bicikliket egy formális árért – ez Bécsben ötven eurocent - használhatják az emberek. Ezek a rendszerek közvetlen hasznot nem hajtanak, részei a helyi tömegközlekedésnek, a járulékos hatásai fontosak egy nagyváros életében.

Magyarországon mikor találkozhatunk a gyakorlatban hasonló elképzelésekkel?

Ilyen rendszer előkészítése és tervezése most van folyamatban a fővárosban. Egy európai uniós forrást pályázott meg Budapest, az én véleményem szerint 2012 tavaszára elkészülnek a depók és bringára pattanhat a főváros lakossága. A város 2011-re tervezi az indulást, ezt kicsit optimistának tartom, de az biztos, hogy a munka folyamatban van.

Hol tart most a tervezés?

A megvalósíthatósági tanulmány második szakaszának befejező munkálatai vannak folyamatban. Ez már tartalmaz helyszíneket, intézkedési és kommunikációs terveket. A hónap végén kell leadni a terveket az Unió magyarországi képviselőjének. Amennyiben kedvező elbírálásban részesül a tanulmány, akkor ősszel megindulhatnak a közbeszerzések tervezésre, kivitelezésre.

Feltűnő, hogy a Raiffeisen Bank Ausztria után már Romániában is támogatja a biciklis tömegközlekedés elterjedését. Régiós marketingstratégia lenne?

Ezek a biciklis rendszerek meglehetősen nagy reklámfelületet biztosítanak. Sok kerékpár jár-kel a városban, másrészt a depók felülete is reklámfelület-hordozó. Ezek azok az értékek, amik miatt különböző cégek megvásárolták, vagy "bevásárolták" magukat ezekbe a rendszerekbe. A Raiffeisen sem alapítója volt Bécsben a kezdeményezésnek, hanem később szállt be pénzzel az önkormányzat által felállított és üzemeltetett rendszerbe. Tudni kell azonban, hogy a szponzori pénzek sem fedezik teljes egészében az üzemeltetés költségeit.

A működtetés költségei azonban közvetett módon megtérülnek…

Természetesen. A biciklikkel a tömegközlekedést is sokkal hatékonyabban tudnánk használni. Egy metró-bicikli kombináció a mai viszonyok között gyorsaságban verhetetlen Budapesten.

A kerékpárosklub májusi felmérése alapján a magyar lakosság 47 százaléka ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel. Jók vagyunk az európai átlaghoz képest?

Európai léptékben szemlélve nagyon magas ez az arány, de fontos megjegyeznünk, hogy területenként és régiónként nagyon eltérnek az adatok, továbbá az eredmények közvélemény kutatás és nem forgalomszámlálás alapján keletkeztek. Így fordulhat elő az, hogy az országos, 47 százalékos átlag ellenére Budapesten csak 18 százalék a biciklit használók aránya.

A közvéleny kutatás eredménye abban a tekintetben is viszonylagos, hogy például az ötvenes években az Alföldön gyakorlatilag az emberek száz százaléka napi szinten használta a kerékpárt. A statiszikai hivatal adataiból pedig azt látjuk, hogy a kerékpáros közlekedés aránya évről-évre csökken. Tendenciaként megfigyelhető, hogy a síkvidéki településeken csökken a kerékpározók száma, míg a nagyvárosokban növekszik.

Július másodikán a Magyar Kerékpárosklub üzembe helyezte az első kerékpáros számlálót a Múzeum körúton. Hol tekinthetjük meg a számláló eredményeit az interneten?

Ma reggeltől, a honlapunkon! A számláló jelenleg próbaüzemben üzemelt, voltak apróbb gondok is, amiket a napokban sikerült kijavítani, így online is publikálhatjuk a megbízható adatokat. A rendszer negyed óránként frissíti majd az adatokat.

Támogatják

A HírExtra érdeklődésére a Raiffeisen bank illetékesei elmondták, hogy ausztriai és romániai partnervállalataiktól függetlenül már többször próbálkoztak kerékpáros felületen reklámozni, azonban a kezdeményezések rend szerint kudarcot vallottak.

A közelmúltban semmilyen állami vagy civil szervezettől nem érkezett hozzájuk megkeresés kerékpáros témakörben, de – mint a pénzintézet szóvivője, Tóth István elmondta - biciklisbarát a bank.

Tóth elmondása alapján a Raiffeisen "saját jogon" támogatja a biciklis tömegközlekedést, üyfeleik és munkatársaik részére külön biciklitárolót működtetnek a bank székáza előtt és mélygarázsukban is.

A bank természetesen nem zárkózik el a közeljövőben sem a biciklis tömegközlekedés segítésétől, konkrét megkeresés esetén érdemben foglalkoznak majd az üggyel.