Az erélyes kormánybiztos

A hírportál birtokába került dokumentum alapján a vállalatoknak csütörtök délutánig kellett megmondaniuk, szerződtek-e a levélben megnevezett 85 cég valamelyikével, és ha igen, mikor és mennyit fizettek nekik.

A hírportál úgy értesült: az állami tulajdonú cégekhez a vagyonkezelőtől, a minisztériumokhoz pedig közvetlenül a kormánybiztostól eljuttatott levél arra vár választ, hogy a listában szereplő cégekkel 2002 óta milyen szerződéseket kötöttek az állami vállalatok és intézmények.
Az információt az érintetteknek csütörtök délután 5 óráig kellett eljuttatniuk a vagyonkezelő vezérigazgatójának e-mail címére.

A listán 85 cég szerepel, de több vállalkozás mögött azonos tulajdonosi kör tűnik fel. Az Index következtetése szerint a bekért adatok jobbára "semmitmondó", egyébként is közzéteendő információk. Az egyetlen kivétel, hogy az állami cégeknek arról is nyilatkozniuk kellett: a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket ki írta alá részükről.

A hírportál arra is kitér, hogy 33 céget Gyurcsány Ferenc személye kapcsol össze, s noha a lajstromban megjelenő társaságok között akad, amelynek neve "a médiában gyanúsként bemutatott ügyben tűnt fel", eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyikük ellen sem indult.

A 85 cég között szerepel a Köztársasági Őrezreddel együttműködő In-kal Security 2000 Kft., a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló vállalat - amelyet Magyarországon korábban Simor András jelenlegi jegybankelnök és Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter vezetett -, több kommunikációs vállalkozás, valamint a politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozó Political Capital Kft. is, hasonlóan az elmúlt években a kormányzati kommunikációért felelős szakemberek - Braun Róbert, Szigetvári Viktor és Batiz András - cégeihez.

Nem szerepelnek azonban az adatkérésben olyan társaságok, amelyeket a már több büntetőeljárás keretében vizsgált BKV Zrt. bízott meg - mutat rá az Index, hozzáfűzve, hogy az "önkényesen" összerakott lista "koncepciós eljárás érzetét kelti".

Az összeállítás a hírportál szerint szakmailag is támadható, mivel nem kérték be a közbeszerzési adatokat, azaz hogy nyílt vagy meghívásos tenderen és hány ajánlat közül választották ki a nyertest.

A cikkben az olvasható, hogy a listát a tanácsadó cégek uralják, építőipari - például útépítési - megbízásokban érintett társaság azonban nincs a felsorolásban. Ugyanakkor a vállalkozások között akad, amely évek alatt összességében milliárdos nagyságrendű állami megbízáshoz is jutott, míg mások alig néhány milliós, sőt akár egymillió forint alatti szerződéseket kötöttek az állammal.

Az Index emlékeztet: a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó cégek közül több még a 2002-es kormányváltás előtt megszűnt, így biztosan nem kaptak állami megrendelést az elmúlt nyolc évben, a volt miniszterelnökhöz köthető több vállalkozás éves árbevétele pedig az egymillió forintot sem érte el az elmúlt esztendőkben.

A hírportál úgy tudja, az államigazgatásban elterjedt a pletyka: a listához "informálisan, de direkt utasításként" csatolták azt az információt, hogy a felsorolt cégek "tiltólistán vannak", sőt, meg kell vizsgálni az érvényes szerződéseik felbontásának lehetőségét is.

Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, az elszámoltatásért felelős kormánybiztos ezzel szemben azt mondta az Indexnek: nem kell attól tartani, hogy az államigazgatásban bárki úgy értelmezné, a listán szereplő cégekkel jobb nem szerződni a jövőben, és szó sincs arról, hogy informális utasítást adtak volna a meglevő szerződések felbonthatóságának vizsgálatára.

Hozzátette, a listát döntően a sajtóban megjelent ügyek alapján állították össze, céljuk pedig az volt, hogy megnézzék, ezek a cégek az "állami szervezetrendszerben miként mutatkoztak meg". Mint mondta, lehetnek vállalkozások, amelyekről később kérnek adatokat.
A kormánybiztos arra is kitért, hogy a vizsgálatokat csak koordinálja, azok az illetékes minisztériumokban folynak.