A pekingi országos statisztikai hivatal által kiadott információk szerint a kínai gazdaság mintegy 10,3 százalékkal bővült az elmúlt évi azonos időszakhoz képest. Bár így is magas a szám, de elmarad az első negyedéves 11,9 százalékos robbanásszerű növekedéshez képest.
2010. július 16. péntek 14:31 - Telkes Árpád
Visszaesés kicsiben
Ez a csökkenő tendencia több elemzői várakozás szerint is lassíthatja a gazdasági válságból való visszatérést, főleg kína kereskedelmi
partnerei számára. Leginkább a Kínába exportáló országok számára jelenthet problémát a kínai gazdaság növekedésszűkülése.
.jpg)
Ennek egyik oka, hogy a GDP növekedés visszaszorulása mellett a kínai export- és importnövekedés is csökkent. Az ázsiai ország júniusi kivitele 43,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami lassulás a májusi 48,5 százalékos bővüléshez képest. A júniusi behozatal 34,1 százalékkal nőtt, míg májusban 48,3 százalékkal. A szakértők az export szerényebb, 40 százalékos növekedését, az import nagyobb, 38 százalékos bővülését várták júniusra éves szinten.
Amennyiben az ország nem importál a korábbi mennyiségeknek megfelelő vasércet, ipari terméket, az komoly kihatással lehet az egész világgazdaságra, tekintve, hogy a Föld harmadik legnagyobb gazdasága ma Kína. Az import csökkenésére a tőzsdék is válaszoltak, a nyersacél ára, ha nem is zuhanásnak indult, de komolyan esett.
Pozitív hatások
Az ország számára azonban mindenképp pozitív hatással jár ez a fajta „visszaesés”. A kínai kormány évi 8 százalékos bővülést ír elő, ami jelen hatások mellett is könnyedén teljesíteni tud a legerősebb ázsiai ország.
Kína gazdasága
1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 80-as – 90-es évek során, majd a 2000-es években is.
2007-ben Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz. A kínai gazdasági vezetés ezért erőfeszítéseket tesz - egyelőre nem sok eredménnyel - a gazdasági fellendülés ütemének csillapítására. A GDP növekedése 2007-ben is 11% körül volt, és 2008-ra sem várható érdemleges csökkenés. (Wikipedia)
A pozitív hatás leginkább abban kereshető, hogy a gazdaság nem válik túlfűtötté. A túl gyors növekedés, ugyanis később komoly problémákat vonhat maga után, mint például egy hirtelen, óriási zuhanást. Ezt elkerülheti Kína amennyiben kicsit visszafogja magát. Még így is komoly a kínai teljesítmény, várakozások szerint az év végére megelőzi Japánt is, így az Amerikai Egyesült Államok mögé második helyre léphet előre a gazdasági ranglétrán.
Növekedés nagyban
Az USA-val való
versenyfutásban viszont előnyt szerzett Kína, ugyanis devizatartaléka immáron, 2,4542 ezer milliárd (!) dollárra nőtt a júniussal zárult második negyedévben, ez 15,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a kínai központi bank adatai szerint. A devizatartalék azonban csupán 7,2 milliárd dollárral nőtt az első negyedévhez képest, amikor 47,9 milliárd dollárral bővült a tavalyi utolsó három hónaphoz viszonyítva.
Kína devizatartaléka 2006-ra érte el először az 1 ezer milliárd dollárt, majd külkereskedelmi többletének jelentős növekedésére a tartalékszint tavaly áprilisban már 2 ezer milliárd dollár volt. Az ázsiai ország devizatartaléka 2009 végén 2,4 ezer milliárd dollárt tett ki.
Egyelőre az egész világ feszülten figyeli a kínai gazdaság
alakulását, az ország acélimportjától nagyban függ az egész autóipar helyre billenése, valamint a
világgazdaságban elfoglalt szerpe miatt a válságból való kilábalás is.
