A 60-39 arányban jóváhagyott csomagot Barack Obama elnök várhatóan jövő héten írja alá, azzal emelkedik törvényerőre. A törvényhozás alsóháza, a képviselőház múlt hónapban hagyta jóvá a tervezetet, így az már csak az elnöki aláírásra vár. A szenátusi elfogadást Obama soron kívüli sajtónyilatkozatban üdvözölte, megjegyezve, hogy a Wall Street-i szabályozás átfogó reformja nagyobb pénzügyi biztonságot fog hozni az amerikaiaknak és erősíteni fogja az elszámoltathatóságot.

A pénzügyi reformcsomag célja a bankszektor működésének megszigorítása, hogy ne ismétlődhessen meg a 2007-2009-es pénzügyi válság.

A történelmi jelentőségűnek mondott reformcsomag elfogadásával több mint egyéves vita zárult le, Obama 2009 júniusában terjesztette elő reformelképzeléseit. A demokrata párti elnök kétpárti támogatottság megszerzésére törekedett, de ez nem sikerült: a szenátusban csak három republikánus politikus szavazott igennel, és a demokrata párti szenátorok közül egy ellenezte a csomagot.

A bankszektor által erősen kifogásolt reformok között szerepelnek új fogyasztóvédelmi intézkedések, a felügyeleti hatóságoknak nagyon hatalmuk lesz a bajba jutott cégek felszámolásában, ezenkívül a bankok profittermelési lehetőségeit megnyirbálva korlátozni fogják a kockázatos pénzügyi műveleteket.

A pénzügyi szektor nem reagált idegesen a vaskos, 2300 oldalas reformcsomag szenátusi elfogadásának hírére, a piacok már számítottak a törvény elfogadására.

A novemberi kongresszusi választások előtt a demokraták ezzel újabb fontos fegyvertényt mutathatnak fel: a mélyreható egészségügyi reformcsomag után elfogadtatták az átfogó pénzügyi reformot is. Felmérések szerint azonban lehet, hogy ez sem elegendő a jelenleg inkább a republikánusoknak kedvező választói hangulat megfordításához. Az Ipsos friss felmérése szerint az amerikaiak 38 százaléka nem is hallott a Wall Street reformjáról, 33 százalék pedig ugyan hallott, de semmit nem tud róla. A többi választó véleménye megoszlik a reform érdemeit illetően.