Mekkora összegből gazdálkodhat idén a Balaton Fejlesztési Tanács?

A tanács közvetlen apparátusának a fenntartása 58 millió forint, ami egy viszonylag kis összeg. Nyilván nem ebből az összegből oldjuk meg a szükséges fejlesztéseket, hanem részint generálunk további összegeket, részint korábbi megállapodások értelmében pályázatokat írunk ki, amely összege évi 4,7 milliárd forintot tesz ki.

A Regionális Fejlesztési Tanácsokkal együttműködve támogató-fejlesztő javaslatokat is kezdeményezünk, a további rendelkezése álló 170 milliárd forint tekintetében. Szeretnénk elérni, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava, erre különböző támogatásokból további 268,5 millió forintot sikerült összegyűjtenünk.

Mit ért a legbiztonságosabb tó alatt? Mire van szükség ehhez?

Szükségesnek tartjuk egy-egy strand biztonsági rendszerének a fejlesztését, defibrilátorra minden strandon szükség lenne, továbbá szeretnénk megállapodni a Magyar Vöröskereszttel, hogy mindenhol legyen időben bevethető mentőegység.

A koncepció azonban nem igazán látszik. Nem világos, hogy a biciklistáknak, vagy a magasabb jövedelmű külföldi vendégeknek kívánnak fejleszteni, esetleg az alacsonyabb jövedelmű hazai turistáknak.

A balatoni keret a strandok, kikötők, ezekhez kapcsolódó infrastruktúrák, kisebb múzeumok illetve egyéb látványosságok kialakítására szolgál. Nyilván nem lehet specifikálni, hogy külföldi vagy hazai vendégeket kívánunk megfogni általuk, tudomásul kell venni, hogy a turizmus a Balaton térségében egy országos tendencia: 30-70%-os arányban hazai illetve külföldi látogatói körrel rendelkezik.

Nagyon nem protezsáltam, hogy ezek az arányok döntően megváltozzanak, néhány százalékban mégis lehet arra törekedni, hogy a minőségi turizmus fejlesztésével több külföldi látogató érkezzen a térségbe. Ilyen vonzerőt képezhetnek a magasabb osztályba sorolt panziók, szállodák, melyek építése folyamatban van. Szintén ide sorolható a vitorlás kikötők fejlesztése, melyek akár a külföldi, igényes turisták rendelkezésére állhatnának.

Egyéb látványosságokat említett. Mit ért ez alatt?

A balatonboglári hegyen, a Gömb kilátó hosszú időn keresztül az egész Balaton jelképének számított. Sajnos jó pár évtizede le van zárva, azonban nem csak felújítanánk, egy kalandparkot is szeretnénk létrehozni a helyszínen. A kultúra iránti igény nyáron sem csökken, nagyon fontosnak tartom a Latinovits illetve a Kármán Imre múzeum, valamint a legújabb döntés eredményeképpen a Balatonszárszói, évek óta működésképtelen József Attila Múzeum felújítását és újbóli megnyitását (erről megjegyzésünket: lásd keretes).

Ezeket a fejlesztéseket hívjuk mi látványosságnak, ezek megvalósítására egyrészt most van lehetőségünk, valamint nagyon gondolatgazdagnak tartom a polgármesterek hozzáállását is.

A Balatonfüredi Régió Program keretén belül nagyon stílusosan és szakszerűen felújítottunk reformkori épületeket, valódi látványosság volt az első, 185 évvel ezelőtti Anna bál helyszíne, melyet fel lehet keresni. Bebizonyosodott, hogy jó volt az ötletünk, jó és rossz időben is tele van a helyszín érdeklődőkkel. A teljes kivitelezés már végső stádiumban van.

Említette, hogy most van lehetőség a fejlesztésekre. Miért éppen most?

Az Európai Uniós fejlesztési lehetőségek most értek be. Nemrég állapodott meg az ország a 2013-ig szóló fejlesztésről, nyilvánvaló, hogy mind a régióknak, mint a Balaton Fejlesztési Tanácsnak vannak elképzelései a terveket illetően csak úgy, mint az önkormányzatoknak, melyek ontják magukból a jobbnál jobb ötleteket, természetesen szakemberek véleményének a kikérése után: fontos tudni, hogy mit érdemes megújítani.

Az idegenforgalmi fejlesztések sohasem presztízsfejlesztések: hazánkban a GDP 9,6-10,2 százalékát a turizmus adja, a Balaton még mindig tudja ebben a rövid nyitva tartásban is az össz idegenforgalmi szezon teljes bevételének egyharmadát produkálni.

A külföldi partnerek sem igazán értik, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan lehet ekkora mértékben hozzájárulni a GDP-hez. Természetesen szükséges lenne megvalósítani az egész éves Balaton programot, wellness szállók rendszerbeállításával és az ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal lehetne a tél folyamán a térségbe csábítani a turistákat. Találkoztam olyan szakemberekkel is, akik azt mondták, hogy az idegenforgalom egyszázalékos növekedése is érezhetően megnövelheti az ország teljes GDP-jét.

Nyilván a GDP-nek nagyon jót tett volna a Balatonring megépülése is.

Nálam jobban a pálya megépülését senki sem akarta. Amikor megkaptam a feladatot, akkor megszületett a döntés a pálya megépüléséről. A hatósági engedélyének folyamatának jogszerűségét kellett szolgálnom és végtelenül sajnálom, hogy hazánkban akadtak olyan gazdasági és politikai erők, amelyek ezen beruházás ellen voltak.

Én a huszonnegyedik óra utolsó percéig harcoltam a pályáért, de sajnos be kellett látnom, hogy a választások előtti politikai  támadásokkal nem lehetett mit kezdeni a szűkös határidő miatt. Idén szeptemberben már verseny lett volna meghirdetve, a szervezőknek kilencévnyi versenyeztetési joguk van.

Bízom benne, hogy a jelenlegi kormány megtalálja a megoldást a megvalósításra. A Balatonring nem csak a kistérségnek, vagy az egész Dunántúlnak, hanem az egész ország idegenforgalmának is jót tett volna. Országos kiemelt attrakciók terén nem állunk valami jól, jelentős tömegeket megmozgató látványosságokra pedig minden országnak szüksége van.

Látjuk, hogy minden érvvel szemben fel lehet hozni egy ellenérvet, mi arra törekedtünk, hogy mindenkit bevonjunk a döntésbe, de ha ezek az ellenérvek későn érkeznek, akkor nem előremozdítják, hanem megállítják a törekvéseket.