A fideszes Lázár János azt mondta, hogy van a kormánynak intézkedési terve a bevételek növelésére, ez pedig a bankadó bevezetése, amelyről csütörtökön dönteni fog az Országgyűlés. Kiemelte: ami a pénzpiacokon zajlik a forint körül, az világos és egyértelmű nyomásgyakorlás. Szégyen, hogy a szocialista politikus beállt a nyomásgyakorlók körébe, s a parlament keretei között próbál nyomást gyakorolni - mondta.

Mesterházy Attila (MSZP) ezt megelőzően arról beszélt, hogy hétfőn 290 forint körül járt a az euró árfolyama. Másfél millió családnak van valamilyen devizahitele, őket érzékenyen érinti az árfolyam alakulása. A szocialisták frakcióvezetője azt mondta, hogy kormánypárti politikusok 42 nap alatt kétszer döntötték be a forintot, vettek ki mintegy 150 milliárdot mindkét alkalommal a magyar költségvetésből.

A szocialista politikus azt javasolta, minél előbb álljon elő a kormány egy olyan tervvel, amely hozzájárul a forintárfolyam stabilitásának megteremtéséhez. Javasolta, hogy vonják vissza pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeket, kezdjenek konzultációt. "Számunkra fontosabb a magyar emberek érdeke, mint a pártpolitikai érdek" - hangoztatta az ellenzéki képviselő.

Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt, a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így.

Leszögezte: a Fidesz és a KDNP soha nem fog olyan törvényeket támogatni, amely megsarcolja a kispénzű embereket, elveszi a pénzt a nyugdíjasoktól, és lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat. Nem fogjuk támogatni azokat a kormányzati előterjesztéseket, amelyek a "gatyára vetkőztetett magyar társadalom" újabb megsarcolását jelentik - mondta.

Azt kérik ezért a kormánytól, hogy tartson ki a különadók - egyébként unióban és nemzetközileg ismert - rendszerénél. Húsz év után legyen olyan gazdaságpolitika, amelyben azok viselik a terheket, akiknél van pénz - mondta. Akik a parlamentben esküt tettek, az a kötelességük, hogy elsősorban magyarok legyenek, s csak utána szocialisták, fideszesek, vagy más pártállásúak. Azt kérte, a szocialista politikus a nemzeti érdekeket képviselje minden egyes megszólalásában.

Bencsik János államtitkár a napirend előtti felszólalásokra válaszolva azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni, annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges egyeztetéseket lefolytatják, s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.

Hegedűs Tamás (Jobbik) napirend előtt arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között hazautazott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Magyarország évtizedek óta nyögi, az IMF által diktált téves diagnózison alapuló téves terápiák káros hatásait - fogalmazott.

Hozzátette:a Jobbiknak sok vitája van a kormányzó többséggel, de amíg a kormány a tárgyalásokon a nemzet érdekeit védi, és a gazdasági mozgástér tágításáért küzd, addig a Jobbik ebben támogatni fogja. Arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Ne hallgassanak a vészmadarakra, Magyarországnak a sarkára kell állnia. Az IMF-en kívül is van élet - fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.

Bencsik János erre úgy reagált, hogy a nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. A valutaalap elismerte, hogy Magyarország képes a 3,8 százalékos hiánycél tartására, és a kormány kinyilvánította azon szándékát és elkötelezettségét, hogy az idei év vonatkozásában ezt célt biztosítani kívánja. Vita tárgyát képezi, milyen feltételek mellett teljesíti ezt. A 2010. október végéig érvényes megállapodás biztosítja a finanszírozhatóságot, s úgy tűnik újabb részlet lehívására nincs szükség. Azt is elismerte az IMF, hogy a kormányváltáskor nem 3,8 százalékos, hanem közel 5 százalékos hiánnyal kellett szembenézni.

Tárgyalóbiztos kinevezését és ötpárti tárgyalást javasol az LMP az IMF-EU-ügyben

Az LMP a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások nyomán kialakult helyzet miatt azt kéri a miniszterelnöktől, hogy kezdeményezzen ötpárti egyeztetést - mondta Schiffer András a Scheiring Gáborral közös hétfői sajtótájékoztatóján.

Az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ezen az egyeztetésen azt javasolnák, hogy a parlamenti erők lehetőleg közösen jelöljenek ki egy nemzeti főtárgyalót. Hozzátette, hogy a tárgyalásokon képviselt álláspont kapcsán pedig valamilyen nemzeti minimumban kellene megállapodni.

Véleménye szerint ugyanis az növelné a magyar álláspont súlyát, ha amögött egy, a kormányénál szélesebb konszenzus állna.

A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja azt a stratégiát, amelyet a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unió delegációjával való tárgyalásokon folytatott.

Hegedűs Tamás, a párt országgyűlési képviselője hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: noha számos kérdésben véleménykülönbség van a Jobbik és a kabinet között, ebben az ügyben a kormány mellett állnak.

A politikus szerint az IMF az Európai Unió delegációjának hétvégi hazautazása a nyomásgyakorlás eszköze, a nemzetközi szervezetek így próbálják elérni, hogy a kormány álljon el azoktól a feltételektől, amelyeket szabott. A Jobbik az IMF megjelenését a nemzeti szuverenitás megsértésének tekinti - mondta.

Hegedűs Tamás egyszersmind felháborítónak nevezte, hogy vannak, akik politikai haszonszerzés vagy "egyéb érdekek" szolgálatának céljából vészjósló előrejelzéseikkel "hátba támadták" a kormányt. Példaként említette, hogy egyes sajtótermékek a hétvégén és hétfő reggel is a forint árfolyamának zuhanását jósolták a tárgyalások félbeszakadása miatt, ez azonban - folytatta - nem következett be, noha a forint valóban kedvezőtlenül reagált a hírre.

A politikus hozzátette: ez még csak "a gazdasági szabadságharc" kezdete, a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséhez további lépések szükségesek.

A sajtótájékoztatón megjelent Novák Előd is. A politikus - aki a napirend előtti felszólalásokat követően elnézést kért, amiért a múlt héten bekiabálásával megsértette a Ház tekintélyét - elmondta: ha tréfálkozása bárkiben megütközést keltett, tegyen feljelentést garázdaság miatt, és ő lemond mentelmi jogáról. (A politikus a fideszes Meggyes Tamás mentelmi jogáról történő szavazás közben azt kiabálta: "lógjon!". Később elmondta, bekiabálása "humoros és kétértelmű volt", mert arra gondolt, hogy "függesztődjék fel" a mentelmi jog, azaz "lógjon".)

Novák Előd a kezében egy karikás ostort fogva úgy fogalmazott: ha már vele szemben ilyen erélyesen lépett fel a házelnök, szükséges, hogy más esetekben is rend legyen az ülésteremben, ugyanis a felszólalóknak gyakran kiabálniuk kell, hogy túlharsogják a hangzavart.

"A nemzet templomából zsibvásárt csinálókat ki kell kergetni, ha úgy tetszik, egy karikás ostorral" - jelentette ki, hozzátéve, napirend utáni felszólalása után az ostort szimbolikus ajándékként át akarja adni a levezető elnöknek.

Az országgyűlési képviselő arra is kitért, a Jobbik szeretné, hogy a házszabályban határozzák meg a tárgyalóképesség kritériumát, amely a képviselők egyharmadának jelenlétéhez kötné az Országgyűlés ülésezését. Novák Előd szerint ugyanis felháborító és a parlament méltóságát sérti, hogy a plenáris üléseken olykor csak néhány politikus vesz részt.

Az MSZP visszahátrál

Az MSZP a szakszervezetekkel történt egyeztetés után visszavonja azon módosító indítványait, amelyeket a Lázár János és Kocsis Máté (Fidesz) által benyújtott alkotmánymódosítási javaslathoz adott be - közölte Lamperth Mónika az MTI-vel hétfőn.

Az alkotmánymódosítási javaslat szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően három évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek.

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője az MTI-nek hangsúlyozta: a szocialisták elítélik, hogy a kormány nem egyeztet a szakszervezetekkel, ezért a párt vállalta, rendszeresen kikéri az érdekképviseletek véleményét.

Ennek keretében hétfőn a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével, a Független Rendőr Szakszervezettel, illetve a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségével egyeztettek.

Lamperth Mónika tájékoztatása szerint az egyeztetésen elhangzottak alapján döntött úgy a frakció, hogy visszavonja a módosító indítványaikat.

Emlékeztetett arra: az MSZP korábban azt képviselte: a hivatásos állományúaknál elfogadják, hogy ne indulhassanak a választásokon, de ennek visszamenőlegességét, azaz hároméves időkorlátot nem. Hozzátette: elfogadták a szakszervezetek azon érvelését, nincs olyan nyomós érdek, ami miatt ilyen súlyos korlátozás alá kell, hogy essenek a hivatásos rendvédelmi dolgozók.

Mégis lehet zárószavazás a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól

Csütörtökön mégis lehet zárószavazás a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról a parlamentben, amennyiben a képviselők négyötöde támogatja a házszabálytól eltérést az erre vonatkozó újbóli voksoláson.

Az Országgyűlés hétfőn 265 igen és 80 nem szavazattal elutasította a házszabálytól eltérést, ami lehetővé tette volna, hogy a törvényjavaslat zárószavazása már csütörtökön meglegyen. Az ügy miatt Schmitt Pál házelnök rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze.

A házbizottság rendkívüli ülése után Balsai István (Fidesz) az MTI-nek elmondta, ígéretet kaptak a frakcióktól arra, hogy meglesz a négyötödös támogatás és így csütörtökön lehet végleges döntést hozni a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról.

Tájékoztatása szerint az ülésen megállapodtak arról is, hogy az alkotmánybírák csütörtöki megválasztásánál minden név szerepel majd a szavazólapon, amelyen ikszeléssel lehet egy vagy legfeljebb két jelöltet kiválasztani.

Balsai István az MTI kérdésére megerősítette, hogy a nyári rendkívüli ülésszakon már nem lesz szavazás az iskolai nemzeti összetartozás napjának bevezetéséről, amelynek a részletes vitáját hétfőn vették le a napirendről.