A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.

A képviselő kifejtette: a javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is. Rogán Antal szerint ezen médiumok szerepe meghatározó, ezért itt is szükség van egységes szabályozásra. Hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza, hanem tágítja, mivel az alapelveket ezekre a médiumokra is kiterjesztenék - mondta.

Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. Ezt a korábbihoz képest pontosították, miután figyelembe vettek több módosító indítványt is - tette hozzá.

A válaszadás jogával kapcsolatban Rogán Antal kifejtette, hogy elálltak azon korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását. Fontosnak nevezte a szerkesztői szabadság védelmét is, mivel - mint mondta - így a szerkesztőségeknek "lesz szava, védettsége" a tulajdonosokkal szemben.

A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy mindenképpen szükség van új médiatörvényre, mert a jelenlegiről az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működik.

MSZP: és az uniós elvárások?

Mandur László szocialista vezérszónok szerint a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak, és azt vissza kellene vonnia a kormánynak.

A szocialista képviselő szerdán a parlamentben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról közölte: a sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására.

Véleménye szerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni.
Közölte: a javaslat és a médiacsomag része annak a "gátlástalan hatalmi törekvésnek" is, amivel a Fidesz és a miniszterelnök független intézményeket és szférákat akar - törvény által - kizárólagos irányítás és ellenőrzés alá vonni.

Mandur László egyebek közt idézte a Washington Post című újság hétfői szerkesztőségi cikkét, mely szerint a kormány által benyújtott javaslat alapján a "közmédia pártmédiává válna".
Mint mondta, az Európai Újságíró Szövetség az előterjesztésről azt írta, korlátozó jellegű, mivel keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és a szólás szabadságát is.

A szocialista képviselő szerint a hazai szakmai és érdekképviseleti szervezetek véleménye is hasonló a nemzetközi álláspontokhoz.Véleménye szerint az egész törvényjavaslatot vissza kell vonni, és a köz bevonásával újra kell kezdeni a törvények alkotását.

Mint mondta, a javaslat egyszerre akarja rendezni az elektronikus, a nyomtatott sajtóra, a rádióra, valamint az internetes sajtóra vonatkozó szabályokat, miközben ezeket csoportosan kéne szabályozni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden tartalomszolgáltatótól elvárni, hogy gyors, pontos, hiteles tájékoztatást adjon országos, helyi közügyekről.

Közölte: pártja szerint a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak, szavai szerint egy valamire alkalmas, arra, hogy minden Magyarországon működő médiát egy hatóság irányítása alá hozzon.

KDNP: módosításokkal mehet

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - módosításokkal - támogatja a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot - mondta Pálffy István, a párt vezérszónoka szerdán a parlamentben.


Pálffy István kiemelte: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat az alkotmányra hasonlít és általánosan kívánja rendezni a sajtó helyzetét.
A szabályozásnak ezzel a formájával, azaz, hogy alkotmányszerűen terjed ki minden médiatartalomra, egyetértenek - hangsúlyozta.

Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a médiatartalom és médiaszolgáltatás ne sérthesse a házasság intézményét, a családokat, az emberek hitét. "Elégtelennek tartjuk az előterjesztésben a foglaltakat a kiskorúak védelme tekintetében is" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A KDNP ehhez a módosító javaslatait megteszi a rendelkezésre álló határidőig.

Pálffy István azt is jelezte, tekintsék egységesnek a javaslatot azokkal a módosításokkal, amiket L. Simon László (Fidesz) már beadott.

Jobbik: koncepciótlan a törvény

Novák Előd, az ellenzéki párt vezérszónoka szerdán a parlamentben azt mondta, hogy bár a kezdeti hiányosságok után, a módosításoknak köszönhetően, kezd életképes formát ölteni a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat, de továbbra is számos fenntartásuk van. A javaslatot koncepciótlannak érzik, nem értik miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva egyfajta új médiaalkotmányt létrehozni - fejtette ki.

Kifogásolta többek között, hogy a kereskedelmi televíziók megregulázásával nem foglalkozik a csomag. Azt is szeretnék, ha a társadalmi szervezetek tájékoztatási-felvilágosítási kötelezettsége szerepelne továbbra is a törvényi szabályozásban - tette hozzá.

A jobbikos képviselő ezután felszólalása részeként egy hangfelvételt akart lejátszani - de az elnöklő Jakab István - arra szólította fel, hogy fejezze be, mert "ez nem egy konferencia", erre a házszabály szerint nincs lehetősége. Novák Előd ezután azt mondta, hogy a hangfelvételen egy újságíró a Fidesz sajtóosztályán érdeklődött a Kubatov-ügy kapcsán, de elmondása szerint lecsapták a telefont.

Kitért arra, azt is sajnálják, hogy a nemzeti, etnikai közösségek ki vannak emelve a javaslatban, de a társadalmi szervezetek nem.

A médiatartalmak közzététele esetén a Jobbik szerint elegendő az impresszum a sajtójogi felelősség érvényesíthetőségéhez, a médiaszolgáltatásoknál pedig nem hatósági nyilvántartást javasolnak, hanem elegendő a tevékenység bejelentése - mondta.

Szóvá tette még, hogy eltörölnék "az igazmondási kötelezettséget", ami nem csak a pártok, hanem állami szervezetek számára is előírás.

A 30 napos jogorvoslati lehetőség lerövidítését 15 napra szintén nem tartotta elfogadhatónak, sőt a jobbikos politikus inkább növelné azt.

LMP: átgondolatlan a javaslat

Az LMP szerint a "médiaalkotmány" javaslata elhamarkodott és egyszerűbb lett volna, ha visszavonják.

Karácsony Gergely, a párt vezérszónoka a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán elmondta, egy új szabályozás megalkotásánál a lehető legkevésbé kell gátolni a sajtó- és véleményszabadságot.
Hangsúlyozta, hogy az előterjesztés több pontja túlterjeszkedő, a végrehajtás pedig lehetetlennek tűnik, vagy ha ez meg is valósul, akkor alapvető jogokat csorbítana.

Úgy vélte, alapelvnek kellene lennie a sokszínű médiaszolgáltatási piacnak és nyilvánosságnak. Utóbbi nem úgy alakul ki, hogy bizonyos tartalmakat szabnak meg, hanem olyat kereteket hoznak létre, amiben érvényesül a sokszínűség.

Karácsony Gergely szerint olyan rossz aura veszi körül az ügyet, ami a sajtó részéről öncenzúrát indíthat el.

A tájékoztatási kötelezettségről a képviselő annyit mondott: annyira differenciálatlan és túlterjeszkedik, hogy csak irónia tárgya lehet.