Nem könnyű a központi bank vezetőjének lenni Európában, "különösen egy nemzedék legnagyobb pénzügyi válsága idején", de Simor Andrásnak még nehezebb a helyzete, mint másoknak - írta Landon Thomas, a liberális újság kelet-közép-európai térséggel foglalkozó londoni tudósítója. "Nem elég, hogy Orbán Viktor új kormánya a központi bank vezetőjét hibáztatja a pangó magyar gazdaság miatt, még fizetését is megkurtította hetvenöt százalékkal" - folytatódik a cikk.

A kormány korábban ciprusi offshore befektetései miatt támadta Simort, és bennfentesek szerint még büntetőjogi vádakat is fontolóra vehet eltávolítása érdekében. Az Európai Bizottság közben azt fontolgatja, hogy jogi útra tereli Simor fizetéscsökkentésének ügyét azon az alapon, hogy a kormány illetéktelenül beavatkozott a központi bank működésébe.

Orbán és Simor harca azonban "nem szorítkozik Magyarországra". "Nagyobb kiterjedésű küzdelmet jelez, amely a következő egy-két évben fog kibontakozni, amint az európai politikusok többsége Németországot követve megpróbálja pénzügyi fegyelemre szorítani egyre rakoncátlanabb állampolgárait" - folytatódik a cikk.

Orbán a mélyen gyökerező társadalmi elégedetlenséget használja ki Magyarországon, ahol az átlagbérek nem sokkal magasabbak, mint az 1989-es rendszerváltás idején. A külföldi bankokat és a spekulánsokat, újabban pedig az Európai Uniót és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) célzó kritikája nyitott fülekre talál egy olyan országban, ahol az emberek már ötödik éve kénytelenek elviselni a kormány megszorító intézkedéseit. És ez mintaként szolgálhat ellenzéki politikusok számára több más országban, köztük Görögországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban - írta a szerző.

Lehet, hogy az IMF-fel ápolt kapcsolatok megszakítása és Simor démonizálása népszerű lépés Magyarországon, különösen az ősszel esedékes önkormányzati választások előtt. De félő, hogy "az ilyen hozzáállás bizalmatlanságot szül az európai szövetségesek és a külföldi befektetők körében, ami előrevetít egy forint elleni spekulációs támadást, olyat, amely 2008-ban az országot a csőd szélére sodorta" - folytatódik a cikk.

A kormány lazább költségvetési politikája növeli annak esélyét, hogy az ország nem tudja teljesíteni a hiánycélt, és a hazai össztermék 80 százalékára rúgó adósságállománya tovább nő. Ez egy görög típusú pénzügyi válságba sodorhatja Magyarországot a következő év elején, amikor csaknem 30 milliárd eurónyi kölcsönt kell visszafizetnie. Ebből kétmilliárd euróval tartozik az IMF-nek, amit a szervezet fedezett volna, ha meg tudott volna egyezni az Orbán-kormánnyal. Orbán Viktor azt állítja, hogy képes lesz teljesíteni az idei évre vállalt 3,8 százalékos hiánycélt, de inkább a jövő év a kérdéses, amikor Magyarországnak a GPD 3 százaléka alá kellene vinnie a költségvetési hiány mértékét.

"A nagy probléma 2011 - idézte Christoph B. Rosenberget, az IMF magyarországi tárgyaló küldöttségének vezetőjét a szerző. "Magyarország nagy adósságállománya és pénzügyi sebezhetősége miatt fontos, hogy tovább csökkenjen a deficit". Eddig a piacok meglehetősen elnézőek voltak, csak az állampapírok kamatai nőttek, és a forint gyengült mintegy négy százalékkal, de nem tört ki semmilyen pánik - írta a lap. Peter Attard Montalto, a Nomura Holdings elemzője szerint ez annak köszönhető, hogy a befektetők úgy gondolják: Magyarország és az Európai Unió megegyezésre fog jutni. "Ez azonban nem valószínű, hogy megtörténhet az IMF kihagyásával".

Orbán úgy gondolja, hogy Simor makacssága hozta nehéz helyzetbe a magyar gazdaságot: a jegybank elnöke ugyanis túl magasan tartja az alapkamatot. Az 5,25 százalékos érték az egyik legmagasabb Európában, de Simor szerint erre szükség van a külföldi befektetők bizalmának megőrzése érdekében, akikre Magyarország olyannyira rá van utalva. Ugyanúgy nagy szerepe van a bizalom megőrzésében az IMF/EU párosnak. "Ha ezt a védőernyőt feladjuk, az növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét" - idézte végezetül Simor Andrást a The New York Times.