Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára válaszolt a HírExtra kérdéseire.

Mitől jön létre a sarki fény?

A sarki fény idején a Napból érkező részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld légkörével. Beleütköznek a légkör molekuláiba, így energiát adnak át, amit a légkör atomjai fény formájában sugároznak vissza.

Egy friss hír szerint délebbre húzódhat a sarki fény. Előfordulhat, hogy még akár az Egyenlítőnél is találkozhatunk a jelenséggel?

Mondjuk ötvenévente egyszer. A napfoltmaximumok idején esetenként előfordulhat, hogy Magyarország szélességére behúzódik, de ez alapvetően ritka jelenség, például a kedden várt sarki fény sem jött le ideáig.


Mitől függ a jelenség kiterjedtsége?

Hogy a sarki fény meddig jön le, azt a mágneses pólus helyzete is meghatározza, ami viszont nem esik egybe a földrajzi pólussal, hiszen eltolódott Észak-Amerika felé, egészen konkrétan Kanada fölött van. Ez azt eredményezi, hogy Észak-Amerikában gyakrabban jut le a fény kisebb szélességi fokra, mint Európában. Az említett hír is egy amerikai hír volt, amit adaptáltak Európában, és már pusztán emiatt egy csomó állítás nem felelt meg a valóságnak.

Azért jöhet délebbre a sarki fény, mert bár alapvetően a mágneses tér megvéd, de ha elég sok részecske érkezik, akkor csapdába esik, és mivel nem tudnak hová menni, ezért az erővonalak mentén mozogni kezdenek.

Esetenként felmerül, hogy veszélybe kerülhetnek műholdak, és akár az áramszolgáltatásban is lehetnek fennakadások. Ez mennyire valószínű, illetve milyen naptevékenységre lenne szükség ahhoz, hogy ilyesmi megtörténjen?

Ez rendkívül ritka, de előfordul. Legutóbb Kanadában húsz-harminc évvel ezelőtt volt egy meghibásodás az elektromos hálózatban ilyen okból kifolyólag. A műholdakat sem kell nagyon félteni, mert egy napfoltmaximum alatt egy, esetleg kettő meghibásodik az öregebbek közül, vagyis arról szó sincs, hogy műholdak potyogjanak és leálljon az élet.

Akkor nem kell azért aggódnunk, hogy egyszer csak nem nézhetünk tévét?

Persze hogy nem. Egy teljes, tizenegy éves napciklus alatt fordul elő egy-két meghibásodás. A kommunikációs és tévés műholdak sokszoros biztosítással működnek, az elektromos hálózatokat pedig ma már felkészítették a napkitörésekre, és egyébként is az északabbi országokat érintené inkább a probléma.

Mennyire képes az űrmeteorológia előre jelezni a napkitöréseket?

A napkitörés-előrejelzés egy problémás terület. Látjuk az aktív felületeket, de azt nem tudjuk megmondani, hogy lesz-e belőlük napkitörés. Ennél sokkal lényegesebb, hogy egyáltalán látjuk őket. A részecskék sokkal lassabban érnek ide, mint maga a fény, vagyis először észleljük a kitörést, és utána még van egy két nap, amíg ideérnek a részecskék, amik okozzák a sarki fényt.
Annyira sok műhold figyeli a napot, hogy felkészületlenül biztosan nem érne minket egy napkitörésből származó esemény.

Mindeközben az is látszik, hogy két egyforma erősségű napkitörés sem okoz ugyanolyan hatást. Előfordul, hogy egy erősebbnek tűnő napkitörés után nincs sarki fény, illetve az is megesik, hogy egy kisebb osztályú kitörés után egy kiterjedt sarki fényt figyelhetünk meg. Tehát a napkitörés csak lehetőség arra nézve, hogy lássunk sarki fényt.

Akkor azt nem tudhatjuk, hogy Magyarországon mikor látunk legközelebb sarki fényt úgy, mint 2003-ban?

Egy-két nappal az esemény előtt tudjuk azt mondani, hogy érdemes figyelni, mert talán lesz. Aki azt állítja, hogy száz százalékos biztonsággal meg tudja mondani, hogy látható lesz Magyarország területéről a sarki fény, az nem mond igazat.