Elődök

Az első úriember aki elfoglalhatta az elnöki széket – amit 1990-ben még nem a Várban találhattunk – Göncz Árpád volt. A pozíció megszerzése is érdekességként aposztrofálható, hiszen a ’90-ben választásokat nyert MDF és az akkori második helyezett SZDSZ megegyezése következtében kerülhetett az ország élére a korábbi író, műfordító.

Az alku szerint az SZDSZ az Országgyűlésen belül szavazataival kisegíti a kormányzó MDF-et, hogy így alkományt tudjon módosítani a kabinet. Cserébe mást nem is kellett tennie a Magyar Demokrata Fórumnak, mint megszavazni Göncz Árpádot. Bár nem mondató a legszebbnek egy ilyen megegyezés, nem laikus került az elnöki székbe. A kor kicsit zavart politikai viszonyai között Göncz Árpád az egyik legmegfelelőbb személynek bizonyult.

Mint az Alkotmányból kiderül, a köztársasági elnök egyik elsődleges feladata a magyar állam képviselete. A pozíció melynek leírása képviselettel kezdődik, továbbiakban pedig az aláírásokkal foglalkozik, nem tekinthető túl erősnek. Mégis volt már politizáló köztársasági elnökünk.

Aktív vagy inaktív

Göncz Árpád és később Sólyom László is amennyire tehette próbált beleszólni a napi belpolitikába. Az Alkotmány erre sok lehetőséget ugyan nem ad, de vétójoggal azért rendelkezik a „nép első embere”. Ennek a vétójognak köszönhetően van némi mozgástere az államfőnek.

A vétón kívül az elnökök megszólalásai is jelentőséggel bírnak. Emiatt érte sokszor kritika az augusztus 5-én távozó, megbízását eddig betöltő Sólyom Lászlót. A kitételt, mely szerint a magyar nép egységét testesíti meg a köztársasági elnök, komolyan vette Sólyom úr. Legalábbis sokan ennek tudják be a nemzeti ünnepeken hol Szerbiába, hol Romániába folytatott látogatásait.

Nem véletlenül nem beszéltünk eddig Mádl Ferencről. A Göncz Árpádot második ciklusa után váltó elnökről sok mindent nem is lehet elmondani. Legfeljebb annyit, hogy a megboldogult FKGP jelölte 2000-ben. A győzelme nem volt teljesen sima, a harmadik körben nyerte el a megtisztelő államfői címet.

Schmi lesz itt?

Térjünk vissza a politikailag sokkal aktívabb Gönczre és Sólyomra. Leginkább azért, mert Schmitt Páltól szintén aktív szerepfelfogást várhatunk. Persze nem ennyire egyértelmű a dolog, ez attól is függ, a Fidesz mit vár el tőle. De kétségtelen, hogy ha csak a az eddigi tapasztalatokra hagyatkozunk a diplomatát illetően, akkor mától nem egy csendes, háttérben meghúzódó államfőt köszönthetünk.

Sólyom Lászlót sok bírálat érte, melyek szerint nem volt teljesen elfogulatlan. Nem csupán azért volt aktív köztársasági elnök, mert sokat szerepelt. Sokan úgy látták, hogy kedvezményeket tesz a jobboldal felé. Schmitt Pál objektivitása szintén érdekes kérdés lehet. Már ha ugyan kérdés lesz, és nem egyértelműen pártkatonaként funkcionál majd köztársasági elnökként.

Egy bizonyos: megfelelő ember a posztra. Már ha valóban a többször emlegetett Alkotmányból indulunk ki. Jó kiállású, intelligens, sok nyelvet beszélő diplomata. Kétség nem férhet hozzá, hogy képviselni tudja Magyarországot. Kérdés: vajon a Fidesz mit szeretne, kit és hogyan képviseljen Schmitt Pál?