Sziget: Az aratás és a kenyér az egyik szimbóluma a Hungarikum Falunak

"Ez a hét az Európa szerte híres magyar búzáról, a hatalmas alföldi kenyerekről, a rábaközi perecről, a töpörtyűs pogácsáról és az aratáshoz kapcsolódó szokásokról szól" - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Mint írják, nagy sikere van a fiatalok körében a magyar vidéket és annak hagyományait, értékeit bemutató Hungarikum Falunak, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből támogat.

A Hungarikum Faluban csütörtökön látogatást tett V. Németh Zsolt, a tárca államtitkára, aki a közlemény szerint beszámolt arról: tervezik a hungarikumtörvény megalkotását, hiszen a hungarikumok márkázása és piacra vitele törvényi kereteinek kidolgozása a nemzeti értékek védelmét szolgálja. A leltár után erőteljes nemzeti marketingre is szükség lesz, mert a hungarikumok csak akkor tudnak fennmaradni, úgy lehet őket megőrizni, ha nem muzeális emlékként kezeljük őket, hanem élő hagyományként, és a magyar emberek keresik, használják, fogyasztják őket - idézi államtitkárt az összegzés.

A tájékoztatás szerint a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje a Szigeten egész héten üzemelő pékségében kenyérféléket, finompékárut, hagyományos sütőipari termékeket készít és árusít. Bemutatóikon óránként más-más sütőipari termék készítését mutatják be, információs sátruknál recepteket is osztanak. A kulcsos kalácstól az orosházi banánon át a szalonnás papucsig, az édes és sós pacsnikon keresztül a vajas patkóig számtalan formáját vonultatják fel a gabonából készült sütőipari termékeknek és további meglepetéssekkel várnak mindenkit a Magyar Pékválogatott tagjával erősített pékség munkatársai.

Katlan Tóni konyhájában gazdag egytálételek, gulyások, paprikások főnek a kondérokban, Mangal Ica konyhájában az őshonos szürke marha és mangalica kerül a lábasokba, míg hagyományos magyar tésztafélék, rétesek, kalácsok, lángosok és lepények bújnak elő a kemencékből.

A műhelyben munkálkodóknak aratónótákat tanít, búzás meséket mesél Écsi Gyöngyi felvidéki népdalénekes, mesemondó. Az idei tematikához kapcsolódva a Szigeten a népművészet mesterei váltják egymást, hogy minden nap más szálasanyag, gabonaféle fonását, szövését, sokoldalú és míves hasznosulását mutassák be. Pénteken gyékényt, szombaton nádat, vasárnap vesszőt fonhatnak itt az érdeklődők.

A Kontyolóban délutánonként várják a tükrök elé a vállalkozó szellemű, hosszú hajú lányokat, asszonyokat, hogy copfba, kontyba, koszorúba fésültessék hajukat vagy akár maguk is kipróbálják a tájegységenként változatos képet mutató hajviseletek készítésének módozatait.
A Pingálóban az érdeklődők saját bőrükön tapasztalhatják és hirdethetik a magyar motívumok szépségét és változatosságát.

A Játéktér a falusi gyerekek, fiatalok hétköznapjait, a gyerekkor, ifjúkor jellegzetes használati tárgyait, közösségi, ügyességi és sportjátékait, csapatjátékait és próbatételeit eleveníti fel. Az óriás tárgymásolatokon bárki kipróbálhatja, milyen lehetett az etetőszék, a járóka, a bölcső. A vállalkozó kedvűek régi sportokban, bigében, gólyalábazásban, ugróiskolában, métában próbálhatják ki ügyességüket.