Aktivisták szerint a Kanszu (Gansu) tartományban történt halálos földcsuszamlások az ellenőrizetlenül folyó fejlesztések következményei, a hegyvidéken a helyi kormányzat ugyanis kivágatta a fákat, utakat és gátakat épített a gazdasági növekedés nevében.

"A csoucsüi (zhougui) tragédia rávilágít arra, hogy a gazdasági növekedés micsoda kihívásokat és kockázatokat rejt a szegény régiókra nézve"" - nyilatkozta Li Jan (Li Yan), a Greenpeace Kína klímaváltozási és energiaügyi kampányfelelőse az AFP-nek. "Az önkormányzatok nyomás alatt állnak, hogy enyhítsenek a szegénységen és fejlesszék a gazdaságot - ebben a folyamatban azonban károsodik a természet."

Az elmúlt 30 év gyors iparosítása Kínát a világ második legnagyobb gazdaságává tette, miközben a világ egyik legszennyezettebb vizű és levegőjű, széles környezeti károkat szenvedett országává vált. Peking ambiciózus tervekkel állt elő, hogy megfékezze a károsanyag-kibocsátást. Ennek nevében több milliárd dollárt áldoznak arra, hogy megtisztítsák a környezetet, mivel félő, hogy a súlyos szennyezés társadalmi instabilitáshoz vezet, akadálya lesz a fejlődésnek.

"Felismerték, hogy az életminőség, a környezet és a fogyasztók védelme igenis számít, és megéri ezekre áldozni a gazdaságból" - mondta el Patrick Chovanec, a pekingi Tsinghua Egyetem professzora.

A hatóságok kitartanak amellett, hogy a csoucsüi sárlavinák, amelyekben legkevesebb 1700-an meghaltak vagy eltűntek, természeti katasztrófa, amelyet a szakadó eső idézett elő.

Ezzel szemben az aktivisták és az állami média megkérdőjelezte ezt az elképzelést, és arra figyelmeztettek, hogy a Csoucsü közeli hegyek túlságosan instabilak voltak, könnyen utolérhették a térséget természeti katasztrófák.

"Az olyan beavatkozások, mint a vízerőművek, a szénbányászat, az útépítések komolyan befolyásolják az ökoszisztémát, és ezen az ember alkotta tájon olyan rejtett veszélyek jelentkeznek, amelyeket nem lehet előre jelezni - írta a National Business Daily kínai napilap, emlékeztetve arra, hogy a Csoucsüt átszelő Pajlung (Bailong) folyó mentén több mint ezer kis vízierőmű van