Az arany nanorészecskéi segítenek!

A kutatásról szóló tanulmány a Radiology című szakfolyóirat szeptemberi számában lát napvilágot.

Az érelmeszesedés folytán az ütőerek falában kialakuló, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett ateroszklerotikus plakkok megrepedése okozza a szívrohamok 70 százalékát.

A New York-i Mount Sinai Orvosegyetem közleménye szerint az arany nanorészecskék azokon az immunsejtekkel "telezsúfolt" plakkokon telepedtek meg, amelyek egy korábbi vizsgálat tanúsága szerint a leginkább hajlamosak megrepedni és szívrohamot okozni.

A Philips által előállított multikolor CT képes kimutatni, amint az arany nanorészecskék a veszélyes plakkok felé veszik az irányt.

"A multicolor CT és a nanorészecskék alkalmazása forradalmasítja a szívgyógyászatban alkalmazott képalkotó eljárásokat" - hangsúlyozta közleményében Zahi Fayad radiológus.

Zahi Fayad kutatócsoportjával olyan eljárást dolgozott ki, amelynek révén az arany nanorészecskéket az úgynevezett jó koleszterinhez, a HDL, azaz a nagy sűrűségű lipoprotein-molekulákhoz kapcsolták. A HDL "távolítja el" a rossz koleszterint, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein-molekulákat (LDL).

A kutatócsoport egérkísérletei során átlagosan tíz hónapon át tartotta "nyugati étrenden", zsírban és koleszterinben gazdag diétán a rágcsálókat. Az "érelmeszesedéses" egerek CT-vizsgálata a továbbiakban kimutatta, hogy a HDL-molekulákhoz kapcsolt arany nanorészecskék azokon a plakkokon telepedtek meg, amelyek "tömve voltak" az immunrendszer bizonyos sejtfajtájával, a makrofágokkal (falósejtekkel).

Mind a HDL, mind a falósejtek segítenek megtisztítani a vért az LDL-gömböcskéktől. A makrofágok, miközben igyekeznek "felfalni" ezeket a golyócskákat, "agyonzabálják" magukat és az érfalban ragadnak, mivel túl "kövérek" ahhoz, hogy terhükkel együtt kijussanak.

A "túltáplált" falósejtek által képzett lerakódások megkeményednek, ezek a plakkok okozzák a leggyakrabban az érelzáródást. Amikor a plakkok instabilak, leszakadhatnak, a véráramba kerülhetnek és "vándorlásuk" során valahol elzárhatják az eret, szívinfarktust vagy agyi érkatasztrófát (stroke) okozva.

A "szabvány" CT-készülékek ugyan kimutatják az érelzáródást, a lerakódásokat, ám nem képesek beazonosítani az instabil plakkokat, amikor sebészeti beavatkozásra lenne szükség vagy az érfalak tágítására alkalmazott angioplasztikára.

A kutatócsoport reményei szerint a módszer a későbbiekben alkalmazást nyer a szívgyógyászatban, de az új képalkotó eljárás meghonosodhat az onkológiában, a vese- és emésztőrendszeri betegségek diagnosztikájában is.